A szabadkai Tržnica Rt.-t 2007 végén magánosították, de mivel az új többségi tulajdonos nem fizette be a második törlesztőrészletet, a Privatizációs Ügynökség megsemmisítette a szerződést, és ideiglenes vagyonkezelőt neveztek ki. Két évvel a sikertelen privatizáció után még mindig nem rendeződött a vállalat helyzete, de jelenleg azon dolgoznak, hogy a piac a szabadkai önkormányzat irányítása alá kerüljön.
A piac harminc százaléka a részvényeseké, két évvel ezelőtt pedig Dejan Zvekićetnevezték ki ideiglenes vagyonkezelőnek, akinek az a feladata, hogy lehetővé tegye a piac zavartalan működését és megtegye a szükséges előkészületeket a vállalat helyzetének rendezéséhez, akár egy esetleges újabb magánosításhoz.
– Figyelemmel kísértük, hogy jelentkezik-e újabb vevő, de eddig nem volt komoly érdeklődő, ezért egy éve az igazgatóbizottság javasolta a képviselő-testületnek, hogy a város legyen az új többségi tulajdonos, amit ők el is fogadtak. A polgármester jelezte az illetékes minisztériumoknak és a Privatizációs Ügynökségnek, hogy az önkormányzat hajlandó erre, és bár eddig nem született döntés, már sor került néhány megbeszélésre, és nem kizárt, hogy jóváhagyják, hiszen volt már rá példa, hogy egy vállalat a sikertelen magánosítás után az adott város irányítása alá került. Emellett a Tržnica Rt. profitot termel, és a piaci tevékenységet nem lehet csak úgy, egyszerűen megszüntetni, hiszen nagyon sok szabadkai él ebből, tehát a piacot meg kell őrizni, ez pedig a város érdeke is – mondta a vagyonkezelő.
A Tržnica Rt.-t a kisbajmoki komplexum, az autópiac, valamint a palicsi és a sándori piac alkotják, azzal, hogy a kisbajmoki piacon az üzlethelyiségek magánkézben vannak, és a vállalat csak asztalokkal rendelkezik.
Zoran Marković, a vállalat igazgatója szerint a piac a válság ellenére sem indult hanyatlásnak, sőt némi élénkülés is tapasztalható, úgy a bérbe adott asztalok, mint a vásárlóerő terén.
– A kisbajmoki komplexumban 1450 asztalunk van, amiből 1135-t adtunk bérbe és további hetvenkét olyan asztalt bérelnek, mely egyfajta raktárként szolgál. Amikor a privatizációs szerződés megsemmisítése után átvettük a piacot, háromszázötven asztal állt üresen, most csak kétszáznegyven. Ott van még a Trošarina kereskedelmi központ, az úgynevezett Bácska csarnok és a Peščara vállalatnak is van mintegy százhúsz asztala, ami úgyszintén beleolvad a piacba, a butikokról nem is beszélve, úgyhogy, ha mindet összeadjuk, mintegy kétezer ember dolgozik ott nap mint nap. A piac egyfajta szociális szelep az itt élőknek, éppen ezért négy éve nem emeltünk az asztalok árán, ami 4400 és 8800 dinár között mozog, és ennek ellenére is sikerült nyereséget megvalósítanunk.
A számadatok szerint az elmúlt két évben nem csökkent jelentősen a megfizettetésből származó bevételük, a múlt hónapban az előző év márciusához mérve ez az összeg csupán százezer dinárral kevesebb. A vízumkényszer eltörlése után sem csappant meg a forgalom, sőt, a magyarországiaknak még mindig jobban megéri átruccanni Szabadkára, mint bevásárolni Budapesten. A forgalom harminc százaléka nekik köszönhető, tehát ez jelentős bevételt jelent az ócskapiacunknak, a szabadkaiak pedig a számos bevásárlóközpont ellenére is a piacon vásárolnak, igaz, észrevehetően kevesebbet költenek, mint korábban. A pancsovai piac egy ideig nagy konkurenciát jelentett, de az évek folyamán a szabadkai ismét felerősödött annyira, hogy jól működjön.
A vállalat épületét felújították, a kisbajmoki árupiacon is nyitottak egy irodát, ahol az árusok helyben befizethetik a bérleti díjat és lehetővé tették az internet-hozzáférést is. Új házirend van érvényben és nagyobb a biztonság is, csökkentették az autópiac területén való parkolás díját, így az minden hétvégén megtelik és nem a külső parkolóhelyeken árulják az autókat. A piac területén működő parkoló pedig sokkal funkcionálisabb, kisebb a fennakadás és részben fel tudják mérni a magyarországi vásárlók számát is.
– Az év első két hónapjában 1350 magyar rendszámtáblás autó parkolt a Tržnica területén, de a környező parkolókban csak a múlt szombaton több mint kétszáz Magyarországról érkezett autót számláltunk össze, vagyis havonta legalább ezerötszáz-kétezer vásárló jön a szomszédból, ami nem kis szám – mondja Dejan Zvekić.
Már régen elszegényedett a középréteg is. Az ócskapiac most már csaknem mindenki boltja lett
Az államnak mielőbb lépéseket kellene tennie, hogy az árupiacokat fokozatosan bekapcsolja a legális gazdasági folyamatokba, tette még hozzá a vagyonkezelő, hogy az áruforgalom legálisan bonyolódjon, habár az asztalt bérlő árusok nagy része egyben bejegyzett céggel is rendelkezik. Ha a Tržnica a város irányítása alá kerül, akkor felmérik, hogyan lehet a piacot fejleszteni, ami gazdasági növekedést hoz mindegyik félnek és az észak-bácskai körzet egyik legnagyobb kereskedelmi komplexumává nőheti ki magát.
