(Molnár Edvárd felvételei)
Pár éve a legszebb idegenforgalmi központtá választották Palicsot, amiért megkapta az Idegenforgalmi Virág díjat, és az ország legszebb tíz turisztikai helyei között tartják számon, melyeket fejleszteni kell. A tó partján álló 19. század végén és 20. század elején, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által odaálmodott magyar szecessziós épületek némelyikén többször is végeztek felújítási munkálatokat, több-kevesebb sikerrel, napjainkra pedig újra felismerték Palics jelentőségét, a szépségében és különleges adottságaiban rejlő turisztikai lehetőségeket.
Épül és szépül a Palicsi-tó partja, legalábbis nagy változásokkal találja szembe magát az, aki az elmúlt hónapokban nem járt a part közelében. Új kandeláberek, padok és szemetesek fogadják a látogatókat, a Nagypark sétányának egy részét kikövezték, így a szürke aszfalt helyére kerülő vörös és sárgás betonkockák egészen újszerű hangulatot kölcsönöznek a tó mellett végigfutó útnak. Egyelőre még folynak a munkálatok, de máris látszik, mennyire megváltozott a sétány arculata.
A május elseje minden évben ezreket csábít Palicsra, az esemény pedig jó alkalom arra, hogy a Vigadót, a valamikori fürdőhelyi társalgót, ahogyan akkor nevezték Kúrszalont, hivatalosan is megnyissák a nagyközönség előtt. Már a hetvenes években tervben volt a Vigadó felújítása, amikor a Női strandot is helyreállították, ám már nem maradt rá pénz, ezért csak úgymond kikozmetikázták az épületet és a teraszt, de jelentősebb munkálatokat nem végeztek rajta egészen mostanáig.
Bartus Krisztián, a Városépítési Igazgatóság beruházási igazgatóhelyettese elmondta, a Vigadó felújítása öt évvel ezelőtt vette kezdetét, melynek során az épület teljes szerkezetét helyrehozták, vagyis a tető faszerkezetét acéltartókkal helyettesítették, felújították a födémeket és a falakat, a pincét, továbbá a teraszt is.
-- Most értünk a negyedik szakasz végére, ami azt jelenti, hogy az épület egy részét használatba lehet helyezni. Erre a fázisra 45 millió dinárt költöttünk, az ötödik és egyben befejező fázisa a munkálatoknak abból áll majd, hogy a fűtést és a klimatizációt is beszereljék, valamint a jobb oldali szárnyat is befejezik. Készítettünk egy költségvetést is, ami szerint az utolsó szakaszra még 80 millió dinárra lesz szükség. Ha jól értesültem, ez az összeg már meg is van. Ami különlegesség lesz, hogy Szerbiában tudtommal elsőként ebbe az épületbe szerelnek be geoszondás fűtőrendszert, ami jelentős költségmegtakarítást jelent.
A Vigadót Jakab és Komor tervei alapján, eredeti állapotába állították vissza, tudtuk meg Jasmin Šečićtől, a Park Palics vállalat igazgatóbizottságának elnökétől. Pillanatnyilag a nagyterem, két kis terem, az irodák, a bal oldali bejárat és a főlépcső készült el, így az épület részlegesen lesz kinyitva. Az épület üzemeltetéséből befolyó pénz is hozzájárul majd az ötödik fázis megkezdéséhez. Valószínűleg a Vigadó nagyterme lesz a helyszíne a Palicsi Filmfesztiválnak, így egy időre moziteremmé alakul át, de helyt adhat különféle konferenciáknak, kiállításoknak is. A magasföldszint kiadható terület, illetve kávézónak és étteremnek is alkalmas a hely.
-- Az ötödik fázisra a gazdasági minisztérium már a jövő hónapban folyósítja a megígért 25 millió dinárt, és július folyamán folytatódnak a munkálatok. A tervek szerint a jövő év elejétől már kiadhatók lesznek a helyiségek. A pince jobb oldali részén lesz a konyha, a bal oldalon pedig egy tárolóhelyiség. A földszint jobb oldalán éttermet, a bal oldalán kávézót, borozót, vagy ajándékboltot képzeltünk el és egy információs pult is működhetne. Az emeleten a kis és nagytermet konferenciákra terveztünk, az irodákat az épület menedzselésével megbízott emberek foglalnák el, a tetőtérben pedig kiállításokat lehet rendezni.
A Vermes Lajos sétányon a Női strand máig Palics egyik legmeghatározóbb építményei közé tartozik. Amikor a 19. század elején megkezdték Palics és a fürdő kiépítését, a korabeli polgári fürdőszokások miatt a fürdőházakat kabinokkal látták el, és külön férfi illetve női fürdőt létesítettek. A férfi fürdőt néhány év múlva egy nagy vihar romba döntötte, a női fürdő, azaz a Női strand azonban a mai napig fennmaradt és vonzza a látogatókat. Amikor a hetvenes években lecsapolták a tavat, felújították, ekkor az akáccölöpök helyére betonoszlopokat raktak, de mint kiderült, ez nem bizonyult tartós megoldásnak, mert amikor befagyott a tó, néhány oszlopot megrongált a jég, máshol süllyedni kezdett, a móló egy részen pedig bedőlt, illetve a kabinok is megdőltek. A Női strand tehát végképp megérett arra, hogy felújítsák, aminek munkálatai már folyamatban is vannak és a 1910-es tervek alapján, eredeti formájában állítják azt vissza.
-- A Női strand tizenkét centimétert süllyedt. Amikor befagyott a tó, a betonlapot, amin állnak a kabinok, szinte szétnyomta a jég, és az évek folyamán a betonból teljesen eltűnt a betonvas. Még az első fázisnál tartunk a felújításban, de júliusban a végére érünk. Óvatosan bontottuk le az épületet, mert minden ugyanoda kerül vissza, ahol volt. Kicseréljük a tartóoszlopokat, a platformot és visszahelyezzük az egész építményt, mely megőrzi eredeti hangulatát. Bevezetjük a padlófűtést, a középső részt becsukjuk, hogy télen is használható legyen. A Női strand egyik felén teljesen megmaradnak a kabinok, a másik felén részlegesen, ugyanis ezt kiegészítjük ajándékbolttal, információs pulttal, és egy internetkávézó is helyet kaphat ott. Az emeleti részt is használatba helyezzük, ahol egy kisebb konferenciatermet lehet kialakítani. A második fázisban a jobb és bal oldali kabinokat állítjuk vissza, kiépítjük az infrastruktúrát és a tervek szerint jövő áprilisban már használatba is lehet helyezni az egészet – mondta el Jasmin Šečić.
Az épületeket tekintve Palics harmadik gyöngyszeme a Bagolyvár, mely azonban évek óta elhagyatottan áll és egyelőre nincs is elképzelés, mit lehetne vele kezdeni. Az épület jelenleg állami tulajdonban van, a város pedig használati joggal rendelkezik, de a tulajdonviszonyok mégsem egyértelműek, hiszen az egykoron Vermes Lajos tulajdonát képező épületet a második világháború után elvették a családtól, Vermes leszármazottai, unokája és dédunokája azonban kérték a Bagolyvár visszaszármaztatását.
Valihora István, a palicsi Olimpia Sportegyesület elnöke jól ismeri a Vermes kultuszt, és azon igyekszik, hogy a messze földön híres palicsi sportember és mecénás hagyatékát megőrizze és életben tartsa. Szerinte a korai svájci nyaralók mintájára épült Bagolyvár elsősorban az örökösöké, és nekik kellene dönteni annak sorsáról. Egyelőre azonban nem lehet tudni, visszakerül-e Vermesék tulajdonába a Bagolyvár és mi a szándékuk vele, de Valihora István azt szorgalmazza, hogy a különleges épület újra a sport és a sportolók szolgálatába álljon.
-- A Magyar Olimpiai Akadémiával mintegy húsz éve kapcsolatban vagyunk, s jelezték is, hogy támogatják a palicsi olimpiát, ez is mutatja a valamikori olimpiai falu, a Bagolyvár és az egykori versenypálya jelentőségét. Az épület mintegy negyven éve elhagyatottan áll, az ország akkor első, ellipszis alakú kerékpárpályáját felszedték. A Bagolyvár tetőszerkezetét a nyolcvanas években felújították, de az egyéb munkálatokra, vagyis infrastruktúra cseréjére, a homlokzat és a belső helyiségek rendbetételére már nem került sor. Az Achilleumot, vagyis a Bagolyvárat, a pályát és a lelátókat nem csak felújítani kellene, hanem visszaállítani eredeti funkciójába és újra beindítani az olimpiai falut. Amikor 2000-ben a palicsi olimpia százhuszadik évfordulójára ünnepséget rendeztünk, a versenypálya egy kis részét is felújítottuk, és szerencsére sikerült megakadályozni, hogy legalizálják a Halászcsárda teraszát, amit a pálya vonalára építettek.
Valihora szerint a védelem alatt álló épületet akár egy alapítvány létrehozása által is fel lehetne újítani, vagy a DTMK Eurorégió keretében pályázhatnának pénzekre.
Jasmin Šečić szerint viszont az épületnek nincsenek megfelelő adottságai, hogy azokat olyan módon használják ki, melyek fedeznék a Bagolyvár fenntartásának költségeit, habár kétségtelenül hordoz magában értékeket, melyeket meg kell őrizni. Az elmúlt hónapokban egyébként az önkormányzat kétszer is kiírt pályázatot a Bagolyvár helyiségeinek bérbeadására, de nem volt érdeklődő, így az épület továbbra is elhagyatva vár arra, hogy döntsenek a sorsáról és egyszer visszanyerve eredeti pompáját újra megnyíljon az emberek előtt.
