Rodoljub Šabić adatvédelmi biztos szerint jogunk van tudni, hogy kötelesek vagyunk-e a kért személyes jellegű adatainkat megadni, vagy pedig adott esetben ezt önkéntes alapon tesszük. Jogunk van tudni, milyen célra kérik tőlünk ezeket az adatokat, s ha úgy érezzük, túlzás az, amit kérnek, megtagadhatjuk az adatszolgáltatást. Ha ebből gondunk adódik, nyugodtan fordulhatunk panaszunkkal az adatvédelmi biztos irodájához.
Beszélgetésünk apropója, hogy a következő napokban jár le a vajdasági központosított iskolai adatbázis megsemmisítésének 10 napos határideje. Ez az az adatbázis, amelyre több mint 200 ezer vajdasági diák, oktatásügyi dolgozó, szülő személyes adata került fel, s egy külföldi tulajdonú cég kapta a megbízatást az adatbázis kidolgozására és működtetésére.
– Az adatbázis hozzáférhetőségének felszámolásával szerintem nem lesz semmiféle gond, a tartományi szervek készségesen együttműködnek velünk – nyilatkozta Šabić. Kérdésünkre elmondta, hogy az általa megbízott felügyelők ellenőrzik, hogy az utasítás végrehajtása rendben megtörtént-e. Az adatbázis ügyében végzett vizsgálatának eredményeiről a részletes jelentést eljuttatta az ügyészségre. A további lépésekről az ügyészség tud majd a közvéleménynek információval szolgálni.
– Az, amit mindenkinek tudnia kell: a személyes adatok összegyűjtését, tárolását, feldolgozását és használatát törvény szabályozza, nálunk azonban jelenleg egyetlen jogszabály sem teszi lehetővé hasonló adatbázisok létrehozását. Ez volt az elsődleges probléma az adatbázissal, utána még számos szabálytalanságot találtam, de az alapprobléma a törvény hiánya – jelentette ki az adatvédelmi biztos.
Mint mondta: nagyon fontos megtanulnunk, hogy ha adatokat kérnek tőlünk, ám nem látjuk át az adott adatfeldolgozás értelmét, ha logikátlannak érezzük az adatgyűjtést, sőt, túlzásnak, akkor jogunk van rákérdezni, miért van erre szükség. Azt is megtudakolhatjuk, hogy megvan-e ehhez a törvényes alap, mert ha nincs, akkor a mi jó szándékunkon múlik, hogy szolgálunk-e a kért adatokkal, vagy megtagadjuk azt.
– A köztársasági oktatási miniszterrel tárgyaltam, mert köztársasági szinten is hasonló problémák vannak a személyes adatok védelmével kapcsolatban, mint tartományi szinten. Állami szinten sokkal nagyobb gondot kell viselni, hogy hogyan történik az adatok gyűjtése, őrzése, ellenőrzése. Az oktatási miniszterrel megállapodtunk abban, hogy szükség van az oktatási törvény gyorsított eljárásban történő módosítására, hogy egyes dolgok teljesen egyértelművé váljanak a diákok, tanárok, szülők személyes adataival, ezek védelmével kapcsolatban – mondta a biztos.
Nem hivatalos információink szerint a köztársasági oktatási minisztérium a most beszüntetett vajdaságihoz hasonló központosított iskolai adatbázist készít majd a belgrádi Villamossági Kar szakembereinek bevonásával. Felvetésünkre, hogy ezek szerint itt is hiányzik a törvényes alap, a biztos a következőt mondta:
– A jelenlegi oktatási törvény ugyan lehetővé teszi egy központosított rendszer létrehozását, de meggyőződésem, hogy ez nincs eléggé precízen kidolgozva. A szülőknek, tanároknak, sőt a tanulóknak is – persze nem a kisdiákokra gondolok – joguk van tudni, hogy milyen célra, milyen terjedelemben, milyen időtartamra szolgáltatnak adatokat, s ezt törvényes kötelességből vagy önkéntes alapon teszik. Ezekre világos választ kell kapniuk.
A vajdasági iskolai adatbázissal kapcsolatos további kérdésünkre az adatvédelmi biztos elmondta: a külön vajdasági adatbázis létrehozása politikai kérdés, de a politikai akarat megléte esetében is szükség van a törvényes alapra, nem lehet improvizálva létrehozni semmi ilyesmit.
