A CMH Információs Irodákat tíz évvel ezelőtt azért alapították, hogy segítsék a magyar igazolványok igénylésének ügyintézését. Az elmúlt években több mint százhúszezren kérelmezték a magyar igazolványt, ezentúl azonban ezt a feladatot a magyarországi külképviseletek, azaz a konzulátus látja el, így az információs iroda eredeti funkciója megszűnik. Magára az irodára azonban továbbra is nagy szükség lesz.
Amikor Magyarország meghozta a kedvezménytörvényt, Vajdaságban összesen hat CMH irodát nyitottak meg, mégpedig Szabadkán, Zentán, Zomborban, Nagybecskereken, Temerinben és Újvidéken. Az iroda valójában egy polgári egyesület, amit magánszemélyek hoztak létre az akkori ideiglenes MNT felkérésére. A politikai pártok, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Vajdasági Ifjúsági Tanács és a történelmi egyházak javasolták az egyesület képviselőit, meséli Bús Ottó, az egyesület titkára.
– A kedvezménytörvény szerbiai érvényesítése hívta életre az egyesületet, és egyetlen feladatunk volt: a magyar igazolványok ügyintézése. A kezdetekben csak ezzel foglalkoztunk, viszont akkora volt az érdeklődés, hogy a hat irodán kívül rengeteg külmunkatársat kellett alkalmaznunk, és úgynevezett kihelyezett ügyfélfogadást végeztünk, amely a mai napig működik, mintegy húsz helyszínen. Egy időben még ennél is több helyszínen dolgoztunk, de amikor kifogytunk a feladatokból, csökkentettük ezt a számot. Az első néhány évben nem is volt más feladatunk, de mintegy hat évvel ezelőtt a Szülőföld Alap csatlakozott a magyar oktatási-nevelési pályázat lebonyolításához, amit két év után mi vettünk át, és a mai napig ez az egyik legnagyobb feladatunk. Vagyis mi hirdetjük meg a pályázatot, összegyűjtjük és rendszerezzük a dokumentációt, sőt javaslatot is teszünk a támogatás odaítélésére.
Időközben egy másik nagy feladatot is kaptak az iroda munkatársai, a vízumkérelemben is segítették a polgárokat. A szabadkai főkonzulátus világcsúcstartó a vízumok kiadásában, az itt átvett kérelmek mintegy negyedénél a CMH irodák működtek közre, munkájukra pedig egyszer sem volt panasz. Időközben a vízumkötelezettség megszűnt, így az egyesület segítségére már nincs szükség, akadtak azonban újabb feladatok, melyeket el kell látni.
– A Segítő Jobb Alapítvány közreműködött a határon túli magyarok anyaországi egészségügyi ellátásának segítésében, de az alapítvány megszűnt, és már a támogatás is más módon vehető igénybe, ezzel pedig úgyszintén minket bíztak meg. Mi valójában csak tájékoztatjuk a polgárokat, és továbbítjuk a kérelmeket a magyar egészségügyi minisztériumnak. Néhány éve az Agora irodahálózattól megörököltük a magyarországi ösztöndíjpályázatok intézését, a Balassi Intézettel együttműködve végezzük ezt a munkát, nálunk lehet információt kapni és mi bonyolítjuk a pályázatokat is – sorolja Bús Ottó az egyesület feladatait, hozzátéve, hogy hamarosan lezárul a Bethlen Gábor Alap oktatási-nevelési pályázata, tehát itt is megindul majd a munka. Mint ezzel kapcsolatban kiemelte, nagyon kevés feltételnek kell eleget tenni, egyik ilyen a gyermek iskolalátogatásról szóló igazolása, aminek viszont tartalmaznia kell azt is, hogy a tanuló magyar nyelvű tagozatra jár.
Amikor január elsejétől megindult az egyszerűsített honosítási eljárás, a kérelmezők a CMH irodákban is tájékozódhatnak és kérehtenk segítséget, úgyhogy dolguk akad bőven. Bár a magyar igazolványok feladatköre átkerül a külképviseletek hatáskörébe, vagyis ezután a főkonzulátuson lehet majd átadni a kérelmeket, vagy újat igényelni a megtelt igazolvány helyett, a titkár úgy fogalmazott, hogy egy sokkal nemesebb munka jött helyette, mégpedig a kettős állampolgárság ügyintézése. Újra visszaállították a kihelyezett ügyfélfogadást is, ahol heti két-három alkalommal fogadják a polgárokat, és ha majd ez is lecseng, megint csak a hat iroda működik egészen addig, amíg nem jön egy újabb nagy feladat. Persze, ahogy az egyesület elveszítette a magyar igazolványhoz kötődő feladatkört, az erre szánt támogatást sem kapják tovább, de ezután sem maradnak munka nélkül. A CMH irodák továbbra is működnek, és létszámleépítésre sem kerül sor, hiszen a közigazgatási és igazságügyi minisztérium, valamint a pályázati támogatásokat odaítélő alapok működési költség címén fizetnek az egyesület munkájáért.
– Nem félek attól, hogy az irodákat fel kell számolni. Többször is hangsúlyoztuk, hogy a jövőben szívesen állunk a Magyar Nemzeti Tanács rendelkezésére, és egyéb feladatok ellátására is készen állunk. Van már néhány elképzelés, mivel bővül az iroda feladatköre, de egyelőre erről még korai beszélni.
