A Beta hírügynökségnek nyilatkozva Martin Grabjec tévesnek nevezte az olyan állításokat, melyek szerint a bizottság újra vízumkötelessé kívánja tenni Szerbiát. Mint mondta, csupán a jelenleg érvényben lévő vízumrendszer-szabályozási rendelet kiegészítéséről van szó, melynek célja lehetővé tenni, hogy kivételes esetekben, ideiglenesen, visszaállítsák egy adott ország számára a korábban feloldott vízumkényszert a túl nagy számú bevándorló, menedékjog-kérelmező miatt. Szerbia polgárait igyekezett megnyugtatni az Európai Bizottság biztosa is.
– Mindez semmiképp sem jelenti azt, hogy rögtön a javaslat elfogadása után bevezetik a vízumkényszert Szerbia Európai Unióba utazó polgárai számára. Sokkal inkább azt jelenti, hogy meglehetősen felgyorsítják a vízumkényszer visszaállításának a folyamatát különleges helyzetekben – fogalmazott Cecilia Malmström.
Az Európai Unió Tanácsának június 9-i és 10-i luxemburgi ülésén kell elfogadnia az Európai Bizottság szóban forgó javaslatát, melynek főbb irányelveit Malmström május 12-én már ismertette a huszonhét tagállam belügyminiszterével. Akkor úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi hosszú időt igénybe vevő folyamat helyet egy rövidebb eljárással újra be lehetne vezetni a javaslatnak köszönhetően a vízumkényszert egy olyan állammal szemben, melynek esetében a vízummentesség nagy erejű kivándorlást okozott, vagy olyan esetekben, amikor veszélybe kerülne az unió közbiztonsági rendszere. Hozzátette, a schengeni övezeten belüli határátkelőhelyeket csak minden tagállam beleegyezésével állíthatják vissza.
FOKOZOTT ELLENŐRZÉS ALATT
A schengeni intézményrendszer erősítéséről szóló bizottsági javaslat megállapítja, hogy a vízummentesség bevezetése némely nyugat-balkáni országok esetében jó döntésnek bizonyult, s alátámasztotta annak az elképzelésnek a helyességét, mely szerint a biztonságos mozgástér kialakításával szavatolni lehet az utasok könnyített mozgását. A javaslat szövegében a bizottság úgy fogalmaz, a törvénytelen kivándorlások és a közbiztonság fenntartásának a kérdése összekapcsolható a rendezett utasforgalom kérdésével, szavatolni kell azonban az illegális kivándorlások veszélyének a felszámolását is. „Ha felborulna a megfelelő egyensúly, az Európai Bizottság Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára vonatkozó januári döntésének megfelelően biztosítani kell a vízummentesség felülbírálásához szükséges mechanizmust” – áll a bizottság dokumentumában, mely szerint az uniónak a rendelkezésére kell, hogy álljanak az illetéktelen bevándorlók vagy más közbiztonsági jellegű problémák hatékony megoldására irányuló eszközök. Ennek érdekében döntöttek a vízumrendszerről szóló 12-es számú uniós előírás módosítási javaslatának megfogalmazása mellett.
A nyugat-balkáni államokkal szemben Franciaország és Hollandia kérésére vezették be az év elején a fokozottabb ellenőrzési rendszert.
BELGIUM LÉPÉSEKET KÖVETEL
A tagállamok belügyminisztereinek júniusi találkozóján megvitatják majd az említett fokozott ellenőrzésnek az eredményeit taglaló jelentést is, melyet követően elképzelhetők további intézkedések is. A jelentés elkészítését a nagy számú szerbiai és macedóniai menedékjog-kérelmezővel szembesülő Belgium kérte. Brüsszel ugyanakkor arra is felszólította Belgrádot és Szkopjét, hogy közöljék, maguk milyen intézkedéseket terveznek foganatosítani az elsősorban az albán és roma nemzetiségű politikai menedékjogot követelők számának csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatban Ivica Dačić belügyminiszter a Melkior Vatle belga bevándorlási és menedékjogügyi miniszterrel folytatott hétfői megbeszélést követően, valamint az e kérdéssel foglalkozó belgrádi kerekasztal-értekezleten azt közölte, a határátkelőhelyeken bizonyítani kell majd, hogy az utas elegendő pénzzel rendelkezik a tervezett utazáshoz, fel kell mutatnia a menettérti jegyet, az utazási biztosítást, az esetleges meghívólevelet is, s be kell számolnia az útitervről, annak időtartamáról. Mint azt Dačić elmondta, ezzel nem a polgárokat kívánják zaklatni, hanem a vízummentességet szeretnék megőrizni. A menedékjog kérelmezésével visszaélőktől a jövőben akár útleveleiket is elvehetik, s kiutazási tilalmat is kaphatnak.
Az említett értekezleten Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője azon az állásponton volt, hogy Szerbiának mielőbb gyors eredményeket kell felmutatnia a menedékjogot kérők számának csökkentése terén, s a vízummentesség megőrzése érdekében. Üdvözölte a kormány eddigi intézkedéseit, de mint mondta, igazi eredményekről majd csak az új számadatok ismeretében lehet beszélni. – Az Európai Bizottság kész minden támogatást megadni Szerbiának a kérdés rendezése érdekében – fogalmazott Degert.