A borítékolt lemondások – a parlament szerdai döntésének értelmében – immár a múlt politikai eszközének számítanak. A szavazás napjáig kérdéses volt, hogy meglesz-e a szükséges parlamenti többség a képviselők választásáról szóló törvény módosításának az elfogadásához, két indítvány megszavazása azonban megteremtette az „igen“ szavazatok szükséges számát. Egy elvárással kevesebb maradt Szerbia európai tagjelöltségi feltételeket felvonultató listáján, az igazi munkának azonban még csak most kellene elkezdődnie – feltéve, ha az ország tényleg tartani akarja magát a beígért határidőkhöz.
A szerb parlament, az igencsak ingatag parlamenti többségnek köszönhetően, 128 képviselő jelenlétében és 119 szavazattal „túltette magát“ az egyik uniós követelménynek a teljesítésén: elfogadta a képviselők választásáról szóló törvény módosítását. A pártok közötti egyezkedés végeredménye két módosítási indítvány elfogadása volt, melynek köszönhetően az ezen indítványokat benyújtó pártok is felsorakoztak a Velencei Bizottság által javasolt, és az Európai Unió által sürgetett törvénymódosítás mellé. A gyors megegyezésre azért volt szükség, mert a törvénymódosítást korábban támogatásáról biztosító Liberális Demokrata Párt, a szocialisták azon indítványának megszavazását követően, mely nem teszi kötelezővé, hogy nő helyére a mandátum lejártakor újra nő képviselő kerüljön, meggondolta magát, s a pártelnök bejelentette, nem készek támogatni egy ilyen diszkriminatív jellegű jogszabályt.
A törvénymódosítás elfogadása felett gyülekező gomolyfelhők azonban a tegnapi ülést megelőzően gyorsan eloszlottak. Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője az újságíróknak beharangozta, a hatalmi koalíciót képező pártok megegyeztek a szóban forgó két indítvány elfogadásában, így biztosított a törvénymódosítás elfogadásához szükséges parlamenti többség. A pártközi egyeztetések sikerességéről számolt be Slavica Đukić-Dejanović parlamenti elnök is, aki nyilatkozatában normálisnak nevezte azt, hogy egy ilyen jelentőségű törvény körül ekkora vita alakuljon ki.
Az egyik elfogadott módosítási indítványt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyújtotta be, s annak értelmében a választási listákon minden harmadik személynek nőnek kell lennie. A másik indítvány a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának a javaslata, mely szerint egy koalíciós képviselő mandátumának lejártakor helyére a koalíció ugyanazon pártjának tagja kell, hogy kerüljön, s nem a listán utána következő személy. Ez az indítvány, egyesek szerint, igen problematikusnak számít, s az ország EU-tagjelöltségét is veszélyezteti. A Blic napilapnak nyilatkozva Đorđe Vuković, a CeSID programigazgatója úgy fogalmazott, a pártérdekek miatt most veszélybe kerülhet az állam tagjelöltsége is. Mint mondta, a Velencei Bizottság kifogása éppen az volt, hogy nem a választási listák sorrendjét követi a parlamenti képviselők kijelölése, s ez az állapot most részben továbbra is fennmarad. E módosítási indítvánnyal a kisebb pártok kívánják bebiztosítani saját képviselőiknek a parlamenti helyet, ötletük azonban ellentétben áll az ép ész és a Velencei Bizottság elveivel is – fogalmazott Vuković.
UNIÓS MEGÉRTÉS
A képviselőválasztási törvény módosításának elfogadásával Szerbia, elvileg, eleget tett az egyik legfontosabb uniós követelménynek. A tagjelöltstátus megszerzéséhez azonban még sürgősen meg kellene az országnak tennie ezt-azt, főleg ha az év végi határidőt vesszük figyelembe. A képviselőház napirendjére még mindig nem került fel a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény, és az utóbbi időben a hágai törvényszékkel megvalósított együttműködésről sem éppen a legjobbakat lehet a hallani. Pedig lehet, hogy éppen ez dönti majd el a tagjelöltség megszerzési idejét, ismerve Hollandia határozott, tántoríthatatlan álláspontját, melyet a Večernje novosti napilapnak adott nyilatkozatában Uri Rosenthal holland külügyminiszter újfent megerősített. Azt mondta, országát kizárólag Serge Brammertz főügyész jelentése érdekli, egyedül azt veszik majd figyelembe, amikor a zöld fény megadásáról döntenek. A hágai jelentés meglehetősen elmarasztalóra sikeredett a legutóbb, május 19-én.
A szerdai parlamenti döntésről Varga László, a képviselőház integrációs bizottságának elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a most elfogadott törvénymódosítás ellehetetlenítette a borítékolt lemondások alkalmazását, melyre az alkotmány egy többféleképp értelmezhető mondata adott lehetőséget. A SZENYP a problematikusnak mondott indítványával kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a Vajdasági Magyar Szövetség egyedüli pártként nem támogatta ezt az indítványt, mely, mint mondta, voltaképpen a szerb parlament specifikus összetételét veszi figyelembe, s mely, szerinte, nem okoz majd komolyabb gondot az európai úton.
– Két rossz megoldás közül választottuk a kevésbé rosszat. Európa minden bizonnyal megérti majd ennek az indítványnak az elfogadását, mely nélkül a még rosszabb verzió, vagyis a törvénymódosítás el nem fogadásának a forgatókönyve valósult volna meg.
ELVÁRÁSOK ÖRVÉNYÉBEN
Varga elmondta, az unió négy törvény elfogadását helyezte előtérbe a tagjelöltség elnyerését megelőzően: a képviselőválasztási, a vagyon-visszaszármaztatási, a pártfinanszírozási és a köztulajdonról szóló jogszabályok meghozását. Ami a vagyon-visszaszármaztatási törvényt illeti, az integrációs bizottság vezetője szerint, annak legkésőbb szeptember közepére meg kellene születnie.
– Valójában arról van szó, hogy Szerbiának el kell döntenie, hogyan, mi módon akarja megvalósítani a vagyon-visszaszármaztatást. A kormány próbálkozott szimbolikus megoldásokkal, ezeket azonban az uniónál elégtelennek nyilvánították, s azok helyett reális kárpótlást várnak el. Az utóbbi időszak egyik pozitív fejleménye az alkotmánybíróság azon döntése, melynek értelmében az egyházi vagyon visszaszármaztatásának természetbeni kárpótlásként kell megtörténnie. Ez azért tekinthető pozitív fejleménynek, mert azok a hangok, melyek el kívánták érni, hogy az állampolgárok esetében ne ilyen reális értékeket követő legyen a visszaszármaztatás, most végre elhalkulhatnak – fogalmazott Varga László.
A parlament június 7-én kezdi meg a pártfinanszírozási törvényről szóló vitáját, s az uniós csatlakozás tekintetében jó lenne, ha a köztulajdonról szóló jogszabály vitája is mielőbb napirendre kerülne.
A HATÉKONYSÁG ÉVE?
Minden jel arra mutat, hogy Szerbia csak akkor lesz képes megvalósítani a korábban felállított célt, történetesen azt, hogy az év végéig elnyerje az uniós tagjelöltséget, ha minden eddiginél hatékonyabb munkát valósít meg az idén.
– Ha a fennmaradt három törvényalkotási folyamatot befejezi a kormány, ha a bírák és ügyészek újraválasztási folyamatának felülvizsgálata valóban gyorsan kezdetét veszi és szeptemberre a hét-nyolcszáz fellebbezési ügyből legalább több tízet, de leginkább egy-kétszázat el is bírálnak, ha a szerbiai hatóságok maradéktalanul alkalmazni kezdik a hágai ügyész ajánlásait, s ha a Prishtinával folytatott dialógus végre konkrét eredményekhez kezd vezetni, akkor még megvan az esélye a tagjelöltség elnyerésének, függetlenül azoktól a más irányba mutató jelektől, melyek közé tartozik például a holland külügyminiszter legújabb kijelentése is – foglalta össze Varga László.
