Településfejlesztés és örökségvédelem címmel tartottak pénteken és szombaton Szabadkán nemzetközi tanácskozást, hazai, magyarországi, valamint Skóciából és Barcelonából érkezett előadók részvételével. A témák: a városkép identitásképző hatása; a műemlékek megőrzésének kihívásai; a civilek szerepe a városkép alakításában stb.
Az összejövetelt a magyarországi Teleki László Alapítvány és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezte, Szabadka város önkormányzata, az Authentic Vojvodina és a NGO URBIS közreműködésével.
A szeminárium végén megfogalmazott zárónyilatkozat hangsúlyozza: az építészeti örökség védelmének érdekében azt tartják ésszerűnek, ha a műemlékeket úgy újítják fel, hogy használni tudja őket a modern kor embere, ugyanakkor pedig identitásmeghatározó szerepük van, a település, a régió, az ország és a tágabb térség szempontjából is. Az építészeti örökség jelentősen hozzájárul egy-egy városban az élet minőségéhez. A városközpontban végzett felújítási munkálatok szempontjából az az eredményes módszer, ha ezekre a restaurálásokra a helyi illetékesek, a városi intézmények és a lakosság szoros együttműködésének eredményeként kerül sor (így jobban meg is óvja őket mindenki). A magán- és a közérdekek ütközése csakis párbeszéddel, partneri kapcsolattal küszöbölhető ki, különösen, ha történelmi szempontból jelentős városrészekről van szó. Az építészeti örökséget közkincsnek kell tekinteni, amelybe a magánérdekek és -szándékok csak megfontoltan, szigorú ellenőrzéssel kapcsolódhatnak be. Az örökségvédelemnek nemcsak az egyes épületekre kellene korlátozódnia, hanem az ezek közötti térre is, amelyek a műemlékeket körülveszik, sőt a településeket körülölelő természeti környezetre is. A legjelentősebb műemlékeknek prioritást kell élvezniük a városrendezési politikában, s az illetékeseknek és a civil szervezeteknek együttesen kell felújításukat, új tartalommal való megtöltésüket szorgalmazniuk.
