Boris Tadić már az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdésére koncentrál (Fotó: Beta/AP)
„Ma bátran az Európai Unió szemébe nézhetünk, s kijelenthetjük: megtettük, amit kellett. Vajon az EU is képes lesz erre?” A kérdést Boris Tadić államelnök tette fel kedden Brüsszelben, az Európai Politikai Központban megtartott előadás során, Ratko Mladić hágai körözött kiadására, s az azért „cserébe” járó uniós intézkedésekre utalva. A szerbiai vezetők, a Hágához fűződő kötelesség teljesítése óta már korábban is nem egyszer hangsúlyozták, elhárult az utolsó akadály is az ország integrációja elől, s most Brüsszelen van a sor.
A tagjelölti státust és a csatlakozási tárgyalások időpontját kéri magának Szerbia. Dušan Šiđanski, az Európai Bizottság elnökének tanácsadója a Blic napilapnak adott nyilatkozatában mindkettőt meg is ígérte, mondván, a Balkán hosszú távú stabilitásának szavatolása elképzelhetetlen Szerbia nélkül, s ezt az EB is nagyon jól tudja.
A Szerbiai Képviselőház integrációs bizottságának elnöke, Varga László a kitűzött két céllal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott, kétségkívül kisebb az esélye a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos időpont meghatározásának, mint a tagjelöltség elnyerésének. Szerinte a becslések helyett jobb lenne inkább a még előttünk álló feladatok megoldására koncentrálni az elkövetkező időszakban.
– A már korábban meghatározott kérdésekkel lenne célszerű foglalkoznunk a következő hónapokban, ilyenek a törvényalkotási, az igazságügyi, vagy a Koszovó kapcsán felmerülő kérdések, de akár Hága is idesorolható még mindig, hiszen ezen a téren is van még két nagy feladat: egyrészt a még meg nem talált vádlott előkerítése, másrészt pedig a már kiadott Mladić bújtatásával foglalkozó hálózat felderítése – mondta el Varga László.
HATÁRIDŐKBŐL ELÉGTELEN
Arra a kérdésre, hogy mégis mekkora lépésnek számít Mladić kiadása az európai csatlakozás útján, s megalapozottnak mondhatók-e az államvezetés jelentős elvárásai, Varga azt válaszolta, kétségtelen, hogy egy nagy politikai akadály hárult el, ami önmagában azonban még nem számít elegendőnek.
– Egy bizonyos cél eléréséhez nem elég csupán elhárítani az akadályokat, a cél eléréséhez szükséges lépéseket is meg kell tenni. Attól, hogy Mladić Hágában van, még nem indult el a tisztségüktől megfosztott ügyészek és bírák ügyében hozott döntések felülvizsgálata, melynek kezdetét még április közepére ígérte a kormány. A június 30-ára beígért vagyon-visszaszármaztatási, illetve köztulajdonról szóló törvényeknek még a tervezetei sem készültek el. A tavaly decemberben meghozott akcióterv határidőinek nagy részét nem sikerült teljesíteni. A kormány a maga számára megszabott határidőkhöz sem tudja tartani magát. Az Európai Bizottság október 12-én teszi majd közzé azt az országvéleményt, melytől a leginkább függ majd a decemberi döntés, s mely a szeptemberig megtett lépések alapján készül majd el – fejtette ki az integrációs bizottság elnöke.
Az EB-elnök tanácsadójának véleményével kapcsolatban elmondta, az valóban tükrözi a bizottság álláspontját, az EU intézményrendszere azonban igen sokrétű, s az Európai Parlament vagy az Európai Tanács álláspontja például különbözhet is a bizottság véleményétől.
A FELKÉSZÜLÉS HÓNAPJAI
Még ha kisebb is az esélye, decemberben mégis jóváhagyhatják Szerbia számára a tárgyalások kezdetét. Ennek kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy az ország mennyire készült fel erre a hosszadalmas, bonyolult folyamatra. Varga László szerint ebből a szempontból jónak is tekinthető az, hogy a csatlakozási tárgyalások mechanizmusa nem túl egyszerű, s az időpont kijelölését egy úgynevezett átvilágítási folyamat követi, amelyik azt elemzi, hogy a szerbiai jogrendszer hogyan szabályoz egy-egy adott területet.
– A dátum kitűzésének pillanatától az érdemi tárgyalások megkezdéséig még el kell telnie több hónapnak, akár egy évnek is. Ez időt ad a felkészülésre Szerbiának is meg az uniónak is. Úgy gondolom, Szerbia jobb helyzetben lesz a csatlakozási tárgyalások dátumának meghatározását követően, mint sok más ország volt vagy van jelenleg. Az integrációs folyamat nálunk már 11 éve folyik. Ugyanakkor a Nagy-Jugoszlávia közigazgatásának nagy része Belgrádban maradt, s ez növeli az ország adminisztrációs kapacitását – magyarázta Varga László.
ELHIBÁZOTT HOZZÁÁLLÁS
Dušan Janjić politikai elemző szerint helytelen és semmiképp sem produktív a szerb államvezetés koncepciója, mely egy hazai lépésért egy unióst vár el. Lapunknak nyilatkozva Janjić leszögezte, tisztázni kell, hogy Szerbiának van szüksége az unióra, s nem fordítva.
– Mladić letartóztatása nem a tagjelöltség előfeltétele volt, hanem a társulási szerződés ratifikálása elé támasztott holland elvárás. A csatlakozásig még mintegy húsz év el fog telni, ezért Mladić felhasználása ebből a szempontból túl korainak meg megkésettnek is nevezhető. Megkésettnek, mert tizenhat évig rejtőzködött, korainak pedig a csatlakozás előrejelezhető idejének messzesége miatt – nyilatkozta Janjić.
Mint mondta, a tagjelöltség feltételei ismertek, azok az igazságügyi reformok, a korrupció és bűnözés elleni harc folytatása, a pártok működését szabályozó törvénycsomag elfogadása, illetve a Koszovóval folytatott párbeszéd előrehaladása.
– Véleményem szerint Brüsszel most azon töpreng, hogyan kerülhetné el a tagjelölti státus megadását anélkül, hogy lelombozná a nyugat-balkáni csatlakozni kívánó államokat. A csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kijelöléséről pedig, szerintem, egyelőre szó sem lehet – fogalmazott Janjić. – Ha szándékosan Európa-ellenes politikát akart volna az ország folytatni, azt pont úgy kellett volna csinálni, mint 2000-től napjainkig – tette hozzá. A politikai kereskedelem, a határidők eltolása, az ígéretek be nem tartása jellemezték mindvégig a politikát, mely így nem is tekinthető felkészültnek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
– A hazai politika nem fogta fel, hogy fontosabb az EU-tagságra való felkészülés folyamata magánál a tagságnál. Az unió a kemény konkurencia terepe. Úgy vélem, maga az államelnök sem érti igazán, mi is az az Európai Unió. A kommunizmussal szembeni egykori reflexek figyelhetők meg nála: ha eleget teszünk egy feltételnek, Sztálin elvtárs boldog lesz, s élhetünk vidáman tovább. Az uniós elvárásoknak nem tettünk eleget: az igazságügy reformját meg kell ismételni, a monopóliumok felszámolására, a mágnások befolyásának megszüntetésére nem kész a kormány, mert azok finanszírozzák. A Koszovóval kialakított dialógusban is meglátszik az állam gyengesége, hisz politikusaink a konkrét kérdések megoldása helyett azonnal annak felosztásáról, státuskérdéseiről kezdtek vitatkozni – nyilatkozta lapunknak Dušan Janjić.
