2024. július 17., szerda

Szeszélyes nyár vár ránk

Hőmérséklet-ingadozások és helyi záporok is lesznek, de a tavalyinál szárazabb hónapok vannak előttünk
(Fotó: Diósi Árpád)

Június közepén járunk, a meteorológiai nyár már megkezdődött. De hogy milyen lesz, nehéz megjósolni. Az első öt hónap szárazabb volt az átlagosnál, de a népi megfigyelések szerint, ha Medárd napján esik, a következő negyven napban is esni fog. Márpedig június 8-án, azaz Medárd napján több helyen is kialakultak helyi záporok, zivatarok, mint ahogy az előző napokban is igen jellemző volt időjárásunkra a hirtelen jövő zápor.

Kovács Géza, a Szerbiai Meteorológus-szövetség munkatársa szerint Medárd napja az egyetlen olyan népi megfigyelésen alapuló időjóslás, amely többé-kevésbé helytálló és tudományosan is megmagyarázható.

– Tény, hogy ha ezen a napon esik, a következő negyven napban szárazság nem lesz. Az a tapasztalat, hogy vagy sokszor esett keveset, vagy csak kevés esőzés volt, de akkor rengeteg csapadék hullott le egyszerre. Közép-Európában a június a legcsapadékosabb hónap, hiszen ebben az időben délnyugat-nyugat, vagyis az óceán és a Földközi-tenger felől sok nedves légtömeg érkezik. Ha június 8-án, illetve ezekben a napokban van csapadék, valószínűleg ez folytatódni fog, ha viszont nem esik az eső, akkor szárazabb levegő érkezik hozzánk, mert a légörvények gyengébbek, a ciklontevékenységek lelassultak és elkerül minket a csapadék.

Vajdaság éghajlata egyébként eléggé specifikus, hiszen hegyek veszik körül, ezért a helyi zivatarok sokkal intenzívebbek, mint nyugatabbra, ahol inkább frontális zivatarok vannak, amikre sokkal több, tartósabb és akár egy egész országra kiterjedő esőzés a jellemző és erőteljes lehűlés tapasztalható. A helyi zivatarok azért alakulnak ki, mert függőlegesen nézve kis távolságokra egymástól hatalmas hőmérséklet-különbségek vannak, lent meleg, feljebb hidegebb levegő van, s ezek ütköznek össze. A felhőtömbök kicsik, mindössze néhány négyzetkilométernyi területűek, ezért csak kis helyen esik eső.

– A tavalyi év volt eddig a legcsapadékosabb, legalábbis amióta vannak erről feljegyzéseink. Ehhez képest az idei év első öt hónapja ennek az ellenkezője volt, az április is kifejezetten meleg volt, és úgy tűnik, az egész évünk szárazabb lesz. A nyári hónapok alatt persze lesz eső, egyes helyeken, például a város egyik pontján akár napi 100-120 milliliter csapadék is hullhat négyzetméterenként a helyi zivatarok következtében, a másik részében viszont egyáltalán nem fog esni. Voltak persze nagy hőmérséklet-ingadozások, amikor május 7-én 22 Celsius-fokot mértek, másnap csak nyolcat, a következő napon pedig újra 20 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Ilyen ingadozások előfordultak korábban is, de nem ilyen nagyok és talán gyakoribbá váltak. Ritkaság az is, hogy május első felében végig az átlag alatt maradt a hőmérséklet, sőt általában visszaesett egy kicsit a hőmérséklet.

Az elmúlt száz évben is voltak rendkívüli szélsőségek az időjárásban, viszont régebben ritka volt, hogy nyáron a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot, ellenben előfordult, hogy szeptemberben hó esett. A nyarak aztán egyre forróbbá váltak, a telek pedig enyhébbek lettek. Ennek oka a globális felmelegedésben kereshető, nagy a légszennyeződés, a széndioxid-tartalom is magas és az üvegházhatás lehet az oka a nagy hőmérséklet-ingadozásoknak is.

Az elmúlt időszakban többször is észleltek tornádókat Vajdaság területén. A tornádónak sokkal nagyobb erejük van, mint a hurrikánoknak. Az alapvető különbség, hogy a tornádó kisebb, 50-100 méter széles és legfeljebb egy kilométer hosszú területen, rövid ideig, vagyis 5-10 percig, de hatalmas erővel pusztít, a hurrikán viszont nagy területen és hosszabb ideig van jelen. Kovács Géza szerint a tornádók kialakulásának esélye valamelyest növekedett, és intenzívebbek, mint korábban.

– Valószínűleg a gyorsan felszálló légmozgás hatására jön létre tornádó, de nehéz megmondani, miért pont ott alakul ki, ahol. Jellemzőbb, hogy nyíltabb területen jelenik meg, de például Csantavér esetében a falu központján haladt végig. Változó, hogy mikor vagy évente hányszor alakul ki, statisztikánk pedig nincs is. Elméletileg bárhol és bármikor létrejöhet tornádó, de ritka, hogy egy helyen többször is legyen. Magyarországon egy tornádótérkép is elkészült, ezen bejelölik a tubákat is, amik kicsit enyhébbek, és inkább egyfajta porvihart hoznak létre.

Kovács Géza immár húsz éve figyeli az időjárást amatőr meteorológusként. Eddigi tapasztalatai azt mondatják vele, a csapadékeloszlás rendkívül szeszélyes lesz ezen a nyáron is, és zömében az átlagosnál több eső várható, nemcsak idén, hanem a jövőben is, mint ahogy a zivatarok száma is megnövekedett. Változó időjárásra számíthatunk, nem lesznek hosszú száraz időszakok, a rendkívül nagy hőmérséklet-ingadozások továbbra sem kerülnek el bennünket. Jégeső is kialakulhat, főleg, ha nem megfelelő a jégvédelem, ugyanis a rakétákat pontos koordináták alapján kell fellőni a jéggócba, hogy az megolvassza a jeget és víz formájában hulljon a talajra, másrészt viszont nagyon költséges is a rakéták használata.

Azt viszont, hogy a telünk milyen lesz, a nyárból nem lehet egyértelműen kikövetkeztetni.