Szakmai tanácskozásra invitálta szombaton Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács a közművelődési szféra, intézmények, szervezetek képviselőit, hogy közösen tegyenek javaslatokat a vajdasági magyar kulturális stratégia kidolgozásában. Az összegyűlteknek Lovas Ildikó , az MNT kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, az a cél, hogy december 31-ig, a kulturális szférával közösen megalkotva, elkészüljön és elfogadásra kerüljön a vajdasági magyar kulturális stratégia.
– Ilyen módon még nem készült stratégia. Nem azt tesszük, hogy elkészítjük a stratégiát, és azután várjuk a véleményeket, hanem arra kérjük azokat, akiket érint ez a dolog, hogy együtt, közösen készítsük el. A kulturális stratégia hatéves időtartamra készül, 2012–2018-ra vonatkozik. Erre a tanácskozásra kiküldtünk mintegy 250 meghívót, és ami nagyon fontos: mellékeltünk egy adatlapot a civileknek, művelődési egyesületeknek, civil társulásoknak és a hivatásosoknak is. Július 10-ig kell visszaküldeniük az MNT-be. Ez az adatlap állapotfelmérés a humán erőforrásról, ingóságokról, ingatlanról, tevékenységről, és javaslatokat is meg kell fogalmazni, hogy mit akarnak, merre szeretnének haladni, s ehhez mi szükséges. Azt is fontos láttatni, hogy hol vagyunk és merre tartunk. A szakmai csoport ezen adatlapok alapján készíti el a stratégia egyik részét. A stratégia másik része részstratégiákból áll, amelyben a kulturális intézmények írják meg azt, ami nekik fontos, és ezt augusztus végéig kell leadniuk. Ezen két rész egybefésülésével készül majd el a kulturális stratégia, amelyet szeptemberben közvitára bocsátunk és várhatóan az MNT a decemberi ülésén el is fogadja – mondta el a Lovas Ildikó.
Mielőtt felszólaltak volna a tanácskozásra érkezettek, Barlai Jenő szociológus ismertette az alapvető célokat és irányelveket. Mint hallhattuk, az alapvető cél az értékmegőrzés és -alkotás, az identitásmegőrzés és -képzés, valamint a közösségmegtartás és közösségformálás, a javasolt irányelvek pedig a többi között a puha politika, a minőség-ellenőrzés, kulturális szigetek létrehozása, kultúrlogisztika és kultúrmenedzsment, az ifjúság kulturális nagykorúsítása, kapcsolati kulturális tőke növelése. A stratégia elkészítésénél kulcsfontosságú az irányelvek megfogalmazása és a helyzetfelmérés.
A felszólalók a művelődési élet különböző területeit képviselték, és természetesen mindegyikük a saját tevékenységével, területével kapcsolatban fogalmazott meg javaslatokat. Többen hangsúlyozták, hogy az amatőr és a hivatásos szférát külön kellene tárgyalni, valamint, hogy szinte minden területen szükség lenne központokra, amelyek összefognák a szakembereket, és a tömb és a szórvány viszonyában együttműködés alakuljon ki. Bár a tanácskozás célja stratégiába ágyazható javaslatok megfogalmazása volt, többen a felszólalás lehetőségét inkább arra használták ki, hogy saját egyesületük, társulásuk tevékenységét mutassák be és saját problémáikról szóljanak, mint például teremhiányról, felszereléshiányról és legtöbbször persze pénzhiányról. Ahogy azt Lovas Ildikó elmondta, ezeket a panaszokat, problémákat is figyelembe veszik, és igyekeznek stratégiai nyelvvé formálva, a közösségi érdek szintjén megfogalmazva beleszőni a stratégiába.
