Elkészült az ifjúsági kerettörvény-tervezet, mely hamarosan a képviselők elé kerül megvitatásra. A tervezet a nemzeti ifjúsági stratégiával összhangban a hazai ifjúságpolitikát fejlesztené többek között a fiatalokkal foglalkozó civil szektor és egyéb országos, tartományi és önkormányzati intézmények, szervezetek bevonása, támogatása, erősítése révén, és ezáltal figyelemmel kísérnék a fiatalok és a különféle ifjúsági szervezetek szükségleteit. Célja a fiatalok társadalmi helyzetének javítása, érdekeik érvényesítése, valamint a szervezetek nyilvántartásba vétele és szerveződésük támogatása. A tervezetben hat irányelvet fogalmaztak meg, ez pedig a fiatalok támogatása, esélyegyenlőség, a diszkrimináció tilalma és egyenlőség, a fiatalok és társadalmi szerepük jelentőségére való figyelemfelhívás, felelősség és szolidaritás valamint a fiatalok aktív részvétele a társadalmi életben.
Mivel a kerettörvény a fiatalokat érinti, a Vajdasági Magyar Szövetség úgy vélte, elsősorban a fiatalokat kell megkérdezni, milyen problémáik vannak, mi a véleményük a kerettörvényről és milyen javaslataik vannak annak kiegészítésére, megváltoztatására. A VMSZ Ifjúsági Fóruma ezért egy kerekasztal-beszélgetést hívott össze, melyen a megjelent fiatalokkal Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője ismertette a tervezetet. A tervezettel kapcsolatban vele beszélgettünk.
– Nagyon jó, hogy született egy ifjúsági kerettörvény, Szerbia a hatodik ország, amelyik rendelkezik ezzel, csak sajnos a fontos kérdésekre nem kínál megoldást. A fiatalok leginkább a következőekre panaszkodnak: az oktatási rendszer, a nehéz önállósodás és a munkanélküliség. Problémát jelent, hogy a fiatalok által elvégzett nem formális képzéseket, szemináriumokat, továbbképzéseket, tanfolyamokat nem ismerik el az álláskeresés során. Ami pozitívum, hogy ebben a kerettörvényben végre ezt is megemlítik, de igazán csak akkor lesz előrelépés, ha az oktatási kerettörvényben is lesznek változtatások és a fiatalokra vonatkozó részt külön veszik. A fiatalokat nagyon is érintő munkanélküliségre ez a törvény semmilyen megoldással nem szolgál, mint ahogy arra sem ad választ, hogy a Szerbiában élő fiatalok körében jelen lévő agressziót hogyan kellene visszaszorítani.
A Magyar Nemzeti Tanács Ifjúsági Bizottsága áttanulmányozva a tervezetet máris javasolt néhány módosítást.
– Ahol az ifjúságpolitika szubjektumairól esik szó, ott az MNT Ifjúsági Bizottsága álláspontját elfogadva javasolni fogjuk, hogy a köztársasági, tartományi és önkormányzati szubjektumokon kívül a nemzeti tanácsokat is tekintsék annak. A nemzeti ifjúsági stratégia kapcsán felsorolják azokat az értékeket, melyeket ennek a kerettörvénynek is alá kell támasztania. Ezt kiegészítenék a toleranciával a kisebbségi mivoltunk miatt és a demokráciával az európai értékek megőrzése miatt. A bizottság szerint az ifjúsági civil szervezeteket tömörítő ernyőszövetség létrehozásánál is más kritériumokat kellene megszabni, mert ha ilyen formában fogadják el, a kisebbségi szervezetek igen könnyen kimaradhatnak. Erről is javaslatot teszünk a tervezet megvitatásakor, vagyis, hogy a kisebbségi civil szervezetek esetében hatvan helyett tíz szervezet alkosson egy ernyőszövetséget és kétezer helyett kétszáz tagja legyen. Végezetül az ifjúsági tanácsról szóló szakasznál úgyszintén javasolni fogjuk a nemzeti tanácsok bekapcsolását. Az ifjúsági szervezetek támogatása kapcsán arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nemcsak az ifjúsági és sportminisztérium, hanem a tartományi titkárság is oszthat pénzeket, csakhogy nekik erre nincsenek eszközeik, és ugyanez vonatkozik az önkormányzatokra is, úgyhogy a kerettörvényben szereplő támogatások körül még szerintem lesznek gondok.
Ez a kerettörvény hozzájárulhat-e ahhoz, hogy a fiatalok és ezen belül is a vajdasági magyar fiatalok helyzete javuljon és itthon maradjanak?
– Az oktatás rosszul van megszervezve. Tervet kellene készíteni, hogy milyen szakemberekre lenne szükség és őket hogyan tudjuk elhelyezni. Ezen belül a nem formális képzést is értékelni kellene, és a fiataljainkat aktívan be kellene kapcsolni a társadalmi életbe. Ha ezek nincsenek meg, akkor nincs, ami itt tartsa őket. Önmagában ez a kerettörvény-tervezet ezekre a problémákra nem ad megoldásokat, de remélhetőleg a jövőben módosulnak azok a törvények, melyek ezt szabályozzák. Úgy látom, van egy kis fény az alagút végén, az állam felismerte a fiatalok fontosságát és máris tettünk egy lépést előre. Ebbe pedig a vajdasági magyar fiatalság is beletartozik, annak ellenére, hogy érezhető a hátrányos megkülönböztetés. Szeretnénk a fiataljainkat ráébreszteni, hogy a közéletben, a politikai vagy társadalmi életben való szerepvállalással kihathatnak a jövőjükre, de csak rajtuk áll, hogy hogyan használják ki a lehetőségeket.
