A vajdasági kormány azon az állásponton van, hogy az új stratégiának nem kellene lehetővé tennie a többnyelvű helyi sajtóorgánumok privatizációját. Módosításokra még lesz lehetőség, annak ellenére, hogy a stratégiatervezet jelenlegi szövege már egy széles körű kompromisszum eredménye. Az államtitkár várakozásai szerint szeptemberben elfogadhatják a dokumentum véglegesített változatát.
A médiastratégia alapjait egy erőteljes „hiperliberalizmus” hatja át, mely a magántulajdont a médiában elképzelhető legigazságosabb és leghatékonyabb tulajdonformaként állítja be – közölte tegnap Milorad Đurić, tartományi művelődési és tájékoztatásügyi titkár a médiastratégia tervezetével foglalkozó, tartományi képviselőházban megtartott nyilvános vitán, melyen a stratégia szövegét kidolgozó munkacsoport tagjai, médiaházak és újságíró-egyesületek, a tartományi kormány, valamint a nemzeti tanácsok képviselői is részt vettek.
– A privatizáció, önmagában, még nem lehet célja a stratégiának. Jómagam, sajnos, egyetlen olyan médiában lefolytatott magánosításról sem tudok, mely végül jobbá tette volna az adott sajtóterméket. A helyi önkormányzatok tulajdonából magánosított médiumok például egyetlen esetben sem lettek szabadabbak, sikeresebbek a piacon, s nem is járultak nagyobb mértékben hozzá a társadalom demokratikus átalakulásához – fogalmazott a tájékoztatási titkár.
Mint mondta, a médiastratégia tervezete Vajdaság specifikumait sem vette kellőképpen figyelembe.
MEGŐRIZNI A MULTIKULTURALIZMUST
A vajdasági kormány álláspontja az – fűzte hozzá az elmondottakhoz Đurić, hogy az új stratégiának nem kellene lehetővé tennie a többnyelvű helyi sajtóorgánumok privatizációját, s figyelembe kéne vennie a multikulturalizmus megőrzését is, mely az egyik legfontosabb cél Vajdaságban. Siniša Isakov, tartományigazdasági és távközlési titkárhelyettes is kifogásolta felszólalásában azt, hogy egyetlen vajdasági szakértő sem vehetett részt a stratégia kidolgozásában, ugyanakkor, az új kezdetekhez megfelelő eszköznek nevezte a szöveget.
A kérdést, hogy az eltűnés veszélye nélkül hogyan lehetne magánosítani egy öt nyelven műsort sugárzó helyi adót, Ana Tomanova-Makanova tartományi kormányalelnök, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tette fel, hozzátéve, a felmérések szerint egyes ilyen műsorok népszerűbbek az állami közszolgálati műsoroknál is. Mint mondta, fontos lenne átláthatóbbá tenni az előfizetési díjak megfizettetésének a rendszerét, mert e lépés nélkülözhetetlen a tartományi közszolgálati média fenntartásához.
– A nemzeti tanácsokról szóló az egyetlen olyan törvény, mely közvetlen utat nyit meg Szerbia számára az Európai Unió felé. Olyan törvények ezek, melyek egyáltalán nem számítanak problematikusnak a médiával kapcsolatos rendelkezéseket illetően sem. Éppen ezért nem a módosításukat, hanem minél szélesebb körű alkalmazásukat kell támogatni – hangsúlyozta Makanova.
KÖZÉRDEK ÉS TULAJDONJOG
A médiaházak privatizációjával kapcsolatban már másmilyen álláspontra terelődött a vita. Dragan Janjić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) alelnök szerint a legfőbb cél a közérdek kifejezésre juttatása, melynek értelmében pontosan meg kell határoznia a vezetésnek, mely tartalmakat kívánja a költségvetésből finanszírozni.
– A magánosítással még nem szűnik meg a média támogatása. Továbbra is pénzelni kell olyan projektumokat, melyek a közérdek szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. Az a véleményem, hogy a magánkézben lévő média az elmúlt évtizedekben sokkal többet tudott megtenni a közérdekért, mint az állami kézben lévő – közölte a NUNS alelnöke.
A vitát megelőzően adott nyilatkozatában Szerencsés Zsuzsanna médiaszakértő úgy értékelte, hogy túlságosan sokat beszélünk a tulajdonjogról, s túl keveset arról, milyen környezetet tudunk teremteni a kisebbségi média fenntartására, pénzelésére.
– Ha ki tudnánk dolgozni egy olyan mechanizmust, mely szavatolni tudná a kisebbségi média jövőjét, akkor, bizonyára, kevésbé lennénk elfoglalva azzal, hogy ki a tulajdonos – állapította meg.
A stratégiatervezetet kidolgozó munkacsoport tagja fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szöveg továbbra sem végleges, még kiegészítésekre szorul, melyeket a hasonló nyilvános viták alapján is el lehet készíteni. Dragoljub Žarković kiemelte, hogy az előttünk álló szöveg egy szélesebb körű kompromisszum eredményeként születhetett meg.
A 2016-ig terjedő médiastratégia tervezetének elkészítésében hat újságírói egyesület és a művelődési tárca képviselői vettek részt. Dragana Milićević Milutinović művelődés- és tájékoztatásügyi minisztériumi államtitkár tegnap véleményének adott hangot, hogy a stratégia, a viták befejezése, s a módosítások megtétele után szeptemberben elfogadásra kerülhet.
