Végigjártam néhány szabadkai általános iskolát és áttanulmányoztam a kifüggesztett listákat, mert kíváncsi voltam, a nyolcadikosoknak hogyan sikerült a záróvizsgájuk. Ami megnyugtató: az általam felkeresett iskolákban egyetlen 0, 1, 2, 3 pontos eredményt sem láttam sem anyanyelvből, sem matematikából. Sőt, ezekben az oktatási intézményekben a 4-5 pontos teszt is ritka, mint a fehér holló. Tehát, a legkönnyebb, legalapvetőbb kérdésekre mindenki helyes választ tudott adni. A legtöbben egyik és másik tantárgyból is 10–18 pontot értek el a lehetséges 20-ból. A szerbiai átlagosztályzat is 15 pont körül van.
Ami elgondolkodtató: az említettek között volt olyan iskola, ahol egyetlen nyolcadikosnak sem sikerült a maximális 20 pontot megvalósítania egyik tantárgyból sem. Egy másik iskolában ez csak egyetlen diáknak sikerült, ám ő is csak az egyik tantárgyból írt 20 pontos tesztet. Az általam felkeresett harmadik iskolában kicsit más volt a helyzet: itt a 69 nyolcadikos közül matematikából 6-an elérték a 20 pontos maximumot, anyanyelvből pedig 2 diáknak sikerült ilyen hibátlanul teljesíteni. A diákok apró figyelmetlenségének, kapkodásának, a koncentráció hiányának tudható be, vagy egészen más ok játszott közre, hogy ilyen kevés a 20 pontos teljesítmény?
Az, hogy legtöbb iskolában anyanyelvből és matematikából is a teszt felét-kétharmadát helyesen kitöltötték a diákok, nem tekinthető rossz eredménynek. Annál is inkább, mert idén a kapott feladatok fele volt csak olyan, amelyet begyakoroltak a feladatgyűjtemény alapján, a vizsgán kapott feladványok egynegyede a gyűjteményben nem épp így szerepelt (hanem például más számokkal, a felsorolásnál más sorrendben), illetve a példák egynegyede ismeretlen volt.
A középiskolai felvételinél, vagyis a minősítővizsgánál az utóbbi években már egyetlen pont is elegendő volt ahhoz, hogy valaki bejusson a négyéves középiskolai szakra. Ezt az egyik minisztériumi illetékes úgy magyarázta, azért van szükség bármiféle vizsgára, akár ilyen nevetséges feltételekkel is, mert az általános iskolák túlzó módon feljavítják a nyolcadikosok osztályzatait.
A feltornáztatott osztályzatokra ezen a záróvizsgán is fény derülhet, mert szembeötlő, furcsa, sőt magyarázatra szorul az, ha például valamely diáknak ötöse van matematikából, ám most a kisérettségin ugyanaz a tanuló csak 4-5 pontot ért el.
Sokan visszaidézik azt, hogy tíz egynéhány évvel ezelőtt a minősítővizsgán a 4-5 pont édeskevés lett volna a négyéves szakokra való bejutáshoz, mert ha még olvasóink emlékeznek, a lehetséges 20 pontból a gimnáziumba való bejutáshoz tantárgyanként 10 és 12, a négyéves szakokra 8 pont volt a tudásküszöb. Aki ennek nem tett eleget, az csak hároméves szakokra iratkozhatott be. Most az 1 pontos határ eltörlésének van egy előnye: habár a legmagasabb pontszámot megvalósítók jutnak be a legnépszerűbb szakokra, ám a ponthatár, a tudásküszöb megszüntetése most utat nyit mindazok előtt, akik négyéves szakirányokon szeretnének továbbtanulni. Attól, hogy valaki valaki hadilábon áll az irodalommal, nyelvtannal, még lehet jó mozdonyvezető vagy építésztechnikus.
Persze, mint mindennek, ennek a vizsgának is jó nagy feneket kerítettek az oktatási minisztériumban. Központi vezényléssel, egyszerre kellett mindenkinek a próbatesztet megírni (ez volt az, amely esetében a nemzeti kisebbségek nyelvén megfeledkeztek a feladatok előkészítéséről). Aztán persze az sem lett nagy probléma, hogy egyik-másik iskolában ez késve történt meg. A tesztek biztonsága körül is nagy hűhót csaptak: rendőrautóval szállították a teszteket, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljenek, s a kisebb méretű biztonsági zacskókból vették ki az üres tesztlapokat, majd a kitöltésük után nagy zacskókba kellett gyűjteni ezeket, biztonsági szalaggal ellátni...
Sokszor szárnyra kapott az elmúlt években a szóbeszéd, hogy egyes iskolákban, egyes osztálytermekben a felügyelő tanárok hagyták puskázni a diákokat, sőt egy kicsit segítettek is nekik. Persze, konkrét ügy nem robbant ki, senkit sem büntettek meg ilyesmi miatt. A minisztérium, hogy gátat vessen a szóbeszédnek, most azt találta ki, hogy minden nyolcadikosnak egy nagy teremben, például a tornateremben kellett vizsgáznia – egy padban egy diák ült –, tehát mindenki azonos feltételek között adott számot tudásáról. Minden iskolába másik oktatási intézményből érkeztek felügyelő tanárok – akiknek jelentést is kellett tenniük, hogy rendben volt e minden a vizsgán –, ezzel kívánták elérni, hogy ne történhessen semmiféle csalás.
Száz szónak is egy a vége: a záróvizsgát két évig készítették elő a minisztériumban és most, első alkalommal nem is sikerült nagyon rosszul. Különösen annak tudatában állíthatjuk ezt, hogy ez volt az első alkalom, amikor minden egyes nyolcadikos diák kötelezően záróvizsgát tett a nyolcadik végén, függetlenül attól, hogy 2, 3 vagy 4 éves szakon tanul majd tovább.
