Véget ért a felvételi megmérettetés a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, a sikeresen teljesítők ezekben a napokban iratkozhatnak be e felsőfokú intézménybe. Az 55 szabad helyre 57-en jelentkeztek, s a felvételi után négy szabad helyet hagytak az intézmény iránt érdeklődő, második körben felvételiző társaik számára, egyet a tanítóképző szakon és hármat az óvodapedagógusi szakirányon. Arról, hogy a felvételin hogyan teljesítettek a leendő hallgatók, dr. Káich Katalin dékánt kérdeztük.
– A jelentkezők közül sokan mindkét szakirányt megjelölték, a tanítóképző és az óvodapedagógusi szakirányt is. Ez azt bizonyítja, hogy mindenképpen be szerettek volna iratkozni a karunkra. Ez minket büszkeséggel tölt el. Ha az elkövetkezőkben a munkába állás lehetősége nem is lesz olyan pozitív, mint volt az elmúlt időszakban, amikor a hallgatóink hetven százaléka munkához jutott, merjük remélni, hogy a tanítóképző kinövi magát a kétszakos képzés irányába. Örülünk, hogy az elképzeléseink bekerültek az MNT felsőoktatási stratégiájába is. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kétszakos képzés minél hamarabb elinduljon. Eddig sem mi voltunk azok, akik miatt ez nem történt meg, hanem a törvényeink ellentmondásossága miatt. Nincs világosan megfogalmazva, hogy mit lehet és mit nem. Például a munkahelyi nomenklatúrában a kétszakos tanár megfogalmazás nem is létezik. Mi csak akkor tudjuk elvégezni, ha a tanári, tanítói szakok valami módon hasonlóságot mutatnak.
Arról már korábban is beszéltünk, hogy a kétszakos képzés a tanítóképzőben a zeneművészet, testnevelés és képzőművészet terén valósulhat meg és az ilyen oklevelet szerzettek a középiskolákban nem, de az általános iskolák felső osztályaiban taníthatnák ezeket a tantárgyakat. Az elképzelés továbbra is ez?
– Igen, azzal, hogy megpróbáltunk megbeszélni valamit a Természettudományi-matematikai Karral. Azt, hogy aki esetleg a tanítói diploma mellé szeretne egy matematika szakos tanári diplomát is megszerezni, az elkövetkezőkben ezt olyképpen teheti meg, hogy négy vizsgát tesz le a Természettudományi-matematikai Karon, és utána beiratkozik a Természettudományi-matematikai Karon a mesterképzésre, ami kétéves képzés, ennek végén kapnak olyan diplomát, ami a matematika tanítására jogosít fel a felső tagozatokban. Matematikatanárból nagy a hiány, másrészt a matematikai karon vannak magyarul is tudó tanárok, tehát a hallgatók magyarul is hallgathatnának tárgyakat és persze szerbül is, ami azért is fontos, mert az állam nyelvét ismernünk kell, másrészt azokban a kétnyelvű iskoláinkban, ahol egy matematikatanár szükséges, az ilyen képesítésű oktatók munkához juthatnak. Az érdeklődők már a következő tanévben próbálkozhatnak. Ez egy lehetőség, de szeretnénk az oktatási profilunkba a klasszikus értelemben vett kétszakos képzést is beiktatni, tehát azt, hogy a hallgatók a harmadik éven elkezdhetnek szakosodni. Erre már a kar kidolgozta a pontrendszert is, ám az univerzitáson belül működik egy olyan szakbizottság, amely a kétszakos kérdéssel is foglalkozik, és gyakorlatilag ezzel összhangban kell kialakítani a saját profilunkat. Ez nem lesz könnyű dolog, mert az anyaintézmények ragaszkodnak ahhoz, hogy ők legyenek a megmondói, hogy ez miként történjen, tehát úgy kell ezekben a kérdésekben megegyezni, hogy az ne legyen negatív értelemben diszkriminatív a tanítóképző számára. A magyar tanító- és tanárképzés esetében a tanítóképző kar az egyedüli kar, amelyik ezt a kétszakos képzést realizálhatja, mert itt tanulnak ezekről a dolgokról a hallgatók. És itt nem a magyartanár-képzésről beszélek, hanem a zeneművészetről, testnevelésről, képzőművészetről...
Hogyan teljesítettek idén a felvételizők?
– Nem rosszul, bár szó mi szó, lehetett volna jobb is. Míg a korábbi években arra is volt példa, hogy a 100-ból 95-96 pontot is elértek, az idén a legmagasabb pontszám 78 volt. Magyar nyelv és irodalomból a legmagasabb pontszám a megszerezhető harmincból 18 volt, az általános műveltséget felmérő teszten pedig 22,75. Mi tartottuk volna magunkat ahhoz, hogy csak azokat a hallgatókat vesszük fel, akik az összesen megszerezhető 100 pontból elérnek legalább 51 pontot – hiszen ebben a hivatásban felelősség kérdése is, hogy jól teljesítő hallgatóink legyenek –, ám a felsőbb egyetemi szinteken úgy döntöttek, hogy a 30 pontot gyűjtött hallgatókat is fel kell venni. A képességvizsgánál egy jelöltet sajnos nem tudtunk figyelembe venni, mert nem kiküszöbölhető beszédhibája volt. Beszédhibás embereket nem tudunk felvenni, hiszen ez a szakma olyan, ahol ez megengedhetetlen. A zenei képesség tekintetében volt néhány problémás hallgatójelölt, akiknek a hallása nem tökéletes, de úgy döntöttünk, hogy megadjuk a lehetőséget nekik is a felvételi vizsgára, hiszen ha a felvételin jó teljesítenek és beiratkoznak a karra, a zene módszertana tantárgy lehetőséget ad arra, hogy a majdani tanító megtanulja – ha nem is tud nagyon szépen énekelni –, valamilyen hangszeren játszva, hogyan tud példát mutatni. Módszertani kérdés, hogy egy tanítót felkészítsünk arra, hogy hogyan kell ezt az ügyet kezelni. Korábban már bebizonyosodott, hogy a legsikeresebb hallgatóink között vannak olyanok is, akiket annak idején az énektudásuk alapján talán nem is kellett volna felvennünk. Ezt is figyelembe kell vennünk, amikor emberi sorsokról döntünk.
