„Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk a médiastratégia-tervezet alapkoncepcióját, mely a köztársasági és tartományi közszolgálati adókon kívül valamennyi sajtóorgánum esetében a magántulajdont tartja az egyedüli lehetséges megoldásnak” – áll a médiastratégia tervezetét kidolgozó munkacsoporthoz, Mirko Cvetković miniszterelnökhöz, valamint Predrag Marković művelődési tárcavezetőhöz eljuttatandó levél megállapításainak az élén, melyet a köztársasági képviselőház kisebbségi frakcióját alkotó pártok fogalmaztak meg.
A pártok arra akarják már nem először felhívni a közvélemény, s a médiastratégián dolgozók figyelmét, hogy a kisebbségi médiumok esetében biztosan nem alkalmazható sikerrel a magánosítási modell, még akkor sem, ha az a többségi nemzet nyelvén szóló sajtóorgánumoknál esetleg be is válhatna.
– A kisebbségi pártok teljesen egységes álláspontra helyezkedtek: ellenzik a médiastratégia-tervezet privatizációs alapelvét. Síkra szállunk annak a módosításnak a beiktatásáért, melynek értelmében a nemzeti tanácsoknak és a helyi önkormányzatoknak továbbra is lehetővé kell tenni, hogy médiumok alapítói lehessenek – jelentette ki a szerbiai képviselőházban megtartott szerdai sajtótájékoztatón Pásztor Bálint, a kisebbségi pártok képviselőiből álló parlamenti frakció vezetője.
Mint mondta, a jelenleg hatályban lévő törvényes és alkotmányos rendelkezéseket, melyek szavatolják az alapítói jogokat a nemzeti tanácsoknak és az önkormányzatoknak is, mindenképp meg kell őrizni. Hozzátette: a múlt egyértelműen bizonyította, hogy nem megfelelőek a most felkínált megoldások. – Egyetlen olyan esetről sem tudni, amikor sikeres lett volna a kisebbségi nyelvű műsort is sugárzó médium magánosítása. Éppen emiatt kell harcolnunk a meglévő rendelkezések megőrzéséért – állapította meg a frakcióvezető.
Pásztor felszólította a többi párt kisebbségi képviselőjét, hogy párthovatartozásra való tekintet nélkül csütörtökön 13 óráig írják alá a miniszterelnök elé kerülő végkövetkeztetéseket.
NINCS ILYEN UNIÓS ELVÁRÁS
Az Európai Unió részéről nincsenek olyan elvárások, melyek a médiumok maradéktalan privatizációját követelnék – erősítette meg lapunknak Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a parlament integrációs bizottságának elnöke. Az EU létrehozásáról szóló Lisszaboni Szerződés gyakorlatilag tagállami hatáskörbe helyezi a médiumok tulajdonosi szerkezetének a meghatározását – magyarázta. – Szerbiában már mintegy tíz éve tart az a folyamat, melynek eredményeképp meg kellene születnie egy, az ország minden lakosának tájékozódási igényét tiszteletben tartó médiastratégiának. Az eddig elkészült dokumentumok azonban a legkisebb mértékben sem voltak hajlandóak figyelembe venni a nemzeti közösségek specifikus igényeit. A kisebbségi jogok megvalósíthatóságát illetően mégis talán a néhány héttel ezelőtt elkészült tervezet számít az eddigi legrosszabbnak, hiszen semmibe veszi a kisebbségek igényeit. Bízzunk benne, hogy ebből a tervezetből sosem lesz stratégia – mondta el a Magyar Szónak Varga László.
IDEJE VÁLTANI?
Arra a kérdésre, hogy milyen esélyét látja egy módosított, kisebbségi szempontból megfelelőbbnek minősített stratégia elfogadásának, Varga László azt mondta: a szöveg nem változhat lényeges mértékben mindaddig, amíg ugyanazok a személyek készítik. – A médiastratégia szövegén az elmúlt évtizedben lényegében ugyanazok a személyek dolgoztak. A mai kezdeményezésünk, azt hiszem, világossá tette, hogy ennek a hét kisebbségi frakcióhoz tartozó képviselőnek a szavazatára biztosan nem számíthatnak az esetleges parlamenti vitát követő szavazáson – fogalmazott Varga.
Esad Džudžević, a Bosnyák Lista az Európai Sandžakért képviselője is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, s felhívta a figyelmet a Vajdaság területén kívül élő nemzetiségek nyelvén működő szerkesztőségek létrehozásának fontosságára. Riza Halimi, a Demokratikus Tevékenység Pártjának elnöke, az albán kisebbség parlamenti képviselője elmondta: a jelenlegi nemzeti tanácsokról szóló törvény tájékoztatási kérdésekre vonatkozó részének rendelkezései nélkül az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerülne a kisebbségi, mindenekelőtt az albán tájékoztatás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszolgálati tévé egyetlen percet sem szentel albán nyelvű műsorok sugárzására.
