Folytatódik a nyomásgyakorlás a szerbiai államvezetésre, hogy az orosz–ukrán válság kapcsán kövesse a nemzetközi közösség legtöbb képviselőjének a példáját és ítélje el Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agresszióját, valamint csatlakozzon az előbbivel szemben elrendelt szankciókhoz. Emanuele Giaufret, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője, valamint az EU tagállamainak – egyebek mellett Magyarország is – szerbiai nagykövetei együttes, a Kurir napilapban megjelent szerzői szövegükben kérték Szerbiát, hogy az Unió, valamint a világ egyéb, ebben a témában egységes álláspontra helyezkedő országai mögött sorakozzon fel. „Az ENSZ Közgyűlése ma szavaz az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját elítélő határozatról. Minden szavazat fontos. Minden szavazat számít. Számítunk Szerbiára” – fogalmaznak a diplomáciai képviselők. Kiemelik, hogy az EU egységes annak tekintetében, hogy a békét, a nemzetközi jogot és a szabályokra épülő rendszert együttesen védelmezi. Hozzáteszik, az Oroszország által alkalmazott erőszaknak és kényszerítésnek nincsen legitimitása a XXI. században.
Az ENSZ Közgyűlése szerbiai idő szerint szerdán az esti órákban, a megfogalmazás tekintetében szinte ugyanarról a határozatjavaslatról tervezett szavazni, amit Oroszország pénteken megvétózott a Biztonsági Tanácsban, és amelyben az Ukrajna elleni agressziót ítélnék el, valamint követelnék Moszkvától, hogy vonja vissza erőit Ukrajnából.
Ezt megelőzően, miután az EP megszavazta az Oroszország magatartását elítélő határozatot, Vladimir Bilčikés TanjaFajon EP-képviselők adtak hangot abbéli elvárásuknak, hogy Szerbia maradéktalanul hangolja össze külpolitikáját az unióssal. Ez, mint azt az N1 tv összeállításában kiemelik, magába foglalná az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelését. A parlamenti képviselők szerint Szerbia ezzel arról tenne tanúbizonyságot, hogy támogatja az EU alapértékeit, valamint a béke elkötelezettje.
Bilčik és Fajon a szerb kormánynak az ukrajnai válság témájában vasárnap elfogadott határozatát is elemezte, megjegyezvén, hogy habár abban az ország Ukrajna területi integritása tiszteletben tartásának a fontosságát hangsúlyozza, elutasítja, hogy csatlakozzon az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz. Mindemellett Szerbia nem ítélte el egyértelműen az orosz katonai agressziót, ezzel pedig, Bosznia-Hercegovina mellett a Nyugat-Balkán egyetlen olyan országa, amely nem hangolta össze pozícióját az unióssal – értékelte Bilčik és Fajon.
Az előbb említett uniós határozat szerint az EP „ mélységes aggodalommal veszi tudomásul az Oroszországi Föderációnak a nyugat-balkáni országok destabilizálására és demokratikus folyamataikba való beavatkozására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; elítéli azokat, akik az Ukrajna elleni agressziót követően támogatásukat fejezték ki az Oroszországi Föderációnak, és elismerését fejezi ki az Euroatlanti Szövetségben részt vevő nyugat-balkáni országok által tanúsított támogatásért; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz. Ez ugyanis hátráltatja uniós csatlakozási folyamatát, és megismétli azon elvárását, hogy az uniós tagjelölt országok ne csak az uniós vívmányokhoz, hanem az EU közös kül- és biztonságpolitikájához is igazodjanak.”
Az orosz megszállás tekintetében elvárják Szerbiától, hogy az egyik fél oldalára álljon, és külpolitikáját összehangolja az unióssal, ez azonban nem áll Szerbia érdekében – jegyezte meg a téma kapcsán Ivica Dačić, a Szerbiai Képviselőház technikai mandátummal rendelkező elnöke, aki az SZRTV-nek nyilatkozva megismételte, hogy a fent említett külpolitikai harmonizációnak fokozatosnak kellene lennie, egészen az EU-hoz való csatlakozás befejeztéig. „Vajon garantálják, hogy holnap csatlakozhatunk az EU-hoz? Nem, mert ez 15-20 év múlva valósul meg. Rendben, akkor mi majd 15-20 év múlva hangoljuk össze külpolitikánkat az unióssal” – fejtette ki Dačić. Mint hozzátette, az EU saját érdekeiből kiindulva kéri Szerbiától, hogy csatlakozzon az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, Szerbiának viszont nem az az érdeke, hogy a Nyugat, vagy a Kelet érdekeivel összhangban alakítsa politikáját, hanem az, hogy a saját érdekei szerint járjon el.
Aleksandar Vučićállamfő az orosz–ukrán válság generálta politikai és gazdasági kihívások szemszögéből közelítette meg a témát, mondván, hogy ezek mind nagyobbak. Hiszi, hogy a politikai kihívásokat együttes erővel sikerül kezelni, ami pedig a „mind súlyosabb” gazdasági nehézségeket illeti, „az államvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a szerbiai polgárok életfeltételei normálisak legyenek”. A szerb államvezetés tervezett, ezzel kapcsolatos intézkedéseit ismertetik – mondta Instagram-profilján az államfő.
