– A törvény előirányozza, hogy a nemzeti tanácsok három tagot javasolhatnak az iskolaszékbe, az önkormányzatnak pedig összesen három tagja van az iskolaszékben, tehát mindhárom tagot a nemzeti tanács javasolja, és a törvény nem szabályozza, hogy mi történik akkor, ha nem ezt a három tagot választják. Ezért egy másik képviselő nem kerülhet be az iskolaszékbe, és ezzel a képviselők kétharmada ki van zárva. Szabadkának mintegy 150 ezer lakosa van és 11 ezren mentek ki a magyar nemzeti tanácsi választásra. Tehát a lakosság egytizenötöde határozza meg, hogy miként nézzen ki az iskola munkája, miközben az az önkormányzat kell, hogy pénzt adjon, amelyiknek nincs is képviselője az iskolában. A magyarok számára kiemelt jelentőségű iskolákban az MNT-nek vétójoga van az iskolaigazgató megválasztásánál. Akár tízszer is visszavethet egy jelöltet. Amennyiben az iskolaszék választottja nem felel meg az MNT-nek, bármennyire is elfogadja a jelöltet a kollektíva is, nem választható meg igazgatónak. Ez a vétójog egy antidemokratikus záradék, és ez a vétójog ellehetetleníti, hogy a polgárok egyenrangú félként induljanak a címért. Természetesen így a VMSZ-tag – mivel az MNT VMSZ dominanciájú – élvezheti az MNT támogatását, és lehet, hogy egy hozzáértőbb szakembertől veszik el a lehetőséget. Ilyen záradék még egyik rezsimben sem volt, és egyik országban sincs vétójoga az iskolaigazgatók választásánál a nemzeti tanácsoknak. Például a zombori Veljko Petrović Gimnáziumot, ahol tavaly 36 diák tanult magyarul és 581 szerbül, a magyarok érdekei szempontjából kiemelt jelentőségűnek nyilvánította az MNT, és vétójoguk lett. Ez nonszensz, és kérni fogjuk a törvény felfüggesztését. Én már több intézménynek is írtam, és sürgősen kérjük a törvény módosítását.
– Ha egy iskolában akár csak 5 százalékban is tanulnak magyar tannyelven a diákok, azt az iskolát az MNT kiemelt jelentőségűnek nyilváníthatja. A kiemelt jelentőségű iskolákban pedig a cél, hogy a magyar szellemiség jegyében oktassanak. De hogy lehet magyar szellemiség jegyében oktatni olyan intézményben, ahol többségében szerb diákok tanulnak? Rákényszerítenék a magyar szellemiséget minden diákra? Az MNT által alapított iskolákban felőlem olyan szellemiségben nevelhetnek, amilyenben csak akarnak, de egy olyan iskolának, ahol kevés a magyar diák, miért kellene a magyar szellemiség jegyében működnie? Úgy gondolom, hogy Szabadka többé nem polgári társadalom – osztotta meg a véleményét Kiselički, aki hangsúlyozta: mindenki emlékezhet arra, hogy küzdött Milošević nacionalizmusa ellen, s ahogyan akkor is a nacionalizmus ellen szólt, most sem lehet a Magyar Nemzeti Tanács nacionalizmusa mellett.
