Délelőtt 9 órakor kezdődött meg a Magyar Nemzeti Tanács 8. rendes ülése, amelyiknek napirendjén 89 pont szerepel. Ezek egyike a költségvetés módosítása volt. Az MNT büdzséjének bevételi, illetve kiadási oldala 1,314 milliárd dinárról 1,478 milliárd dinárra növekedett. A 160 millió dinárt Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya hagyta jóvá a Magyar Szó Lapkiadó Kft. újvidéki székházában megkezdett fejlesztés támogatásának céljával. Ennek köszönhetően konferencia-, illetve multifunkcionális termet alakítanak ki.
Abban, hogy a tartomány ezt az összeget a Magyar Szó rendelkezésére bocsátja, hatalmas szerepe van Pásztor Istvánnak, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, aki már korábban is minden lehetséges módon segítette a szóban forgó projektumot, emelte ki Fremond Árpád, az MNT elnöke. Hozzátette, a Magyar Szó új nyomdacsarnokának építési munkálatai befejeződtek, így a nyomdagépeket áttelepítették. Ezzel megteremtődtek az előfeltételei annak, hogy a Magyar Szó újvidéki székházában megkezdődjenek a további fejlesztések. Fremond Árpád rámutatott, a nyomda kiköltöztetésével tér üresedett meg, ennek felújítása után több közösségi tartalmat is megvalósíthatnak. Itt kap helyet a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény kihelyezett tagozata. Sajtó- és nyomdamúzeumot is kialakítanak, míg a Forum Könyvkiadó Intézet irodalmi kávéházat és könyvesboltot létesít.
A Magyar Szó újvidéki székházában kialakítandó multifunkcionális épületszárny alatt a legalább 100 fő befogadására alkalmas konferenciatermet kell érteni, ehhez karzat – innen például az újságírók követhetik majd figyelemmel az előadásokat – és szinkrontolmácsolásra kialakított zárt helyiség is tartozik majd, sorolta a részleteket Fremond Árpád. Hozzátette, az Újvidéken és környékén élő magyarság szempontjából is kiemelt hellyé avanzsál a Magyar Szó székháza, hiszen az új tartalmak révén olyan közösségi tér alakul ki, ami az elkövetkező időszakban segíteni tudja a magyarság megmaradását.
JÖVŐ ÉVI TERVEK
Az ülésen egyebek mellett a Zentai Történelmi Levéltár 2024-es munkatervét, továbbá a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely, Topolya Község Múzeuma, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ 2024. évi munka- és pénzügyi terveit, valamint a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény 2022–2023. iskolaévi munkajelentését és 2023–2024. iskolaévi munkatervét vitatta meg, majd fogadta el a nemzeti tanács.
Hugyik Richárd, a Végrehajtó Bizottság kulturális kérdésekkel megbízott tagja a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhellyel kapcsolatban kifejtette: ez rendkívül jelentős művelődési központ a Tisza mentén, illetve Vajdaság egész területén, ám talán nem értékelik kellőképpen. Rámutatott, az intézmény az eddigiekben nemcsak vajdasági, hanem európai viszonylatban is kimagasló kulturális rendezvényeket szervezett. Szükségszerű lenne, hogy az intézményre jellemző szellemi műhelyforma máshol is meghonosodjon Vajdaságban. Az intézmény a hagyományos értékeket, tartalmakat ötvözi a modernekkel – emelte ki Hugyik Richárd.
A tájolási program rendkívül fontos, ebben éppen a Zentai Magyar Kamaraszínháznak az eredményei a legkimagaslóbbak, hangsúlyozta későbbi hozzászólásában Hugyik Richárd. Szerinte a kamaraszínháznak egyfajta népszínházi küldetése van, a szélesebb közönséget megszólító, ugyanakkor gyorsan és könnyen mozgó kamaraszínházi jellegű előadásaival nagyon sok helyre el tud jutni.
A Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény noszai kihelyezett tagozatának, azaz a Vackor bölcsőde fontosságáról beszélt Mészáros György, a Tájékoztatási Bizottság tagja az intézmény dokumentumaival foglalkozó napirendi pontokhoz hozzászólva. Nemcsak a noszai, hanem a hajdújárási, a királyhalmi, a ludasi és a kispiaci családok számára is több évtizedes probléma, hogy eddig a legközelebbi bölcsőde Palicson és Horgoson működött. A Vackor noszai bölcsődéje napokon belül elkezd működni, emelte ki Mészáros György, mondva, hogy a 14 férőhelyre már mostanáig jóval többen pályáztak, így reméli, hogy jövőre több gyermeket tud fogadni az intézmény.
ISKOLÁKKAL MEGTARTANI A TELEPÜLÉSEKET
Az ülésen elfogadták a Szabadka városi iskoláskor előtti intézmények hálózatával, valamint a Magyarkanizsa községi általános iskolai hálózat módosításával kapcsolatos véleményezéseket, továbbá megszavazták a 10 vajdasági középiskolai diákotthon előzetes kollégiumi ranglistáinak a véleményezése kapcsán beterjesztett javaslatokat. A tanács a továbbiakban elfogadta a VB a belgrádi Kreatív Központ Kft. negyedik osztályos digitális világ tankönyve, továbbá a Belgrádi Tankönyvkiadó Intézet középiskolai második osztályos Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyve, a zimonyi JRJ Kft. Lépjünk előre című egyéb taneszköze és a belgrádi Bigz Kiadó Kft. ötödik osztályos műszaki és technológiai ismeretek tankönyve és egyéb taneszköze előzetes jóváhagyása kapcsán hozott döntéseit.
Ezt követően a kis létszámú tagozatok témája szerepelt napirenden, a tanács a VB 49, ezek megnyitása kapcsán hozott határozatát fogadta el. Sárközi István, a Végrehajtó Bizottság elnöke elmondta, hogy a VMSZ és az MNT oktatási szakpolitikájának egyik legfontosabb jogi lépése és döntése, amikor a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitásáról dönt a tanács, illetve az eljárás részeként lehetővé teszi ezeknek a megnyitását. Sárközi István összegzése szerint ezúttal Újvidék, Szabadka, Gombos, Bezdán, Óbecse, Pacsér, Csóka, Zombor, Torda, Bácsföldvár, Tiszaszentmiklós, Magyarkanizsa, Topolya, Zenta, Nagybecskerek, Beodra, Karlova, Nezsény, Kúla, Palics, Temerin, Zentagunaras, Szilágyi, Ada és Bajsa területén működő oktatási intézmények tekintetében születtek döntések.
A kérelmek az esetek többségében önálló tagozatok megnyitására vonatkoztak, ám amikor túlságosan kevés a diák, akkor összevont, kombinált tagozatba kerülnek az elsősök, emelte ki Oláj Ibolya, az Oktatási Bizottság tagja. Rámutatott, Vajdaságban jól kiépített a magyar tannyelvű általános iskolák hálózata, ám a negatív népesedési trendek ennek a fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolják. A diákok számának csökkenése állandó folyamattá vált, félő, hogy ennek következtében az intézményi hálózat is leépül. Hozzátette, felbecsülhetetlen fontosságú a vajdasági magyar oktatás megszervezését, illetve fenntartását támogató szakmai, állami és civil szervezetek munkája, valamint az anyaország támogatása. Az MNT-nek a jövőben is támogatnia kell a kis létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitását, nyomatékosította Oláj Ibolya, rámutatva: sok esetben az iskolák megtartásával lehet biztosítani a települések megmaradását.
A VMSZ politikai erejének, a tartományi titkárság és az MNT támogatásának, valamint az oktatási államtitkár asszonynak köszönhető a 15 főnél kisebb tagozatok megnyitása, jegyezte meg Salamon Géza, aki szintén az Oktatási Bizottság tagja. Szerinte a jövőben indokolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a szaktanárhiány problémájának kezelésére, hiszen amikor a szülők iskolát választanak, akkor az is mérvadó szempont, hogy az adottban szaktanárok tanítanak-e.
A tanács a VB az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium a Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap pénzeszközeinek elosztására vonatkozó pályázata, valamint Versec város kulturális pályázata kapcsán hozott döntéseinek jóváhagyását szintén megszavazta. Előbbi pályázat vonatkozásában Sárközi István elmondta, hogy az MNT most először véleményezhette az említett pénzeszközök elosztását. Mintegy 23 intézmény és egyesület a nyelvi jogok megerősítését felvállaló pályázatának támogatását javasolták.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
