Szerbia a békének és a stabilitásnak az elkötelezett híve, nem fogja megengedni, hogy Európa ezen részében bármilyen konfliktus kialakuljon, vagy ide terelődjön át – fogalmazott tegnap Belgrádban a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón Ana Brnabić kormányfő. Mint mondta, országunk fontos politikai és gazdasági partnernek tartja Ausztriát, biztosíthatja arról, hogy a nyugat-balkáni régióban egyensúlyt tartó oszlopnak számít. Brnabić köszönetet mondott azért, hogy Bécs mindvégig jelentős segítője volt Szerbia európai uniós integrációjának. Már az előző kancellár, Sebastian Kurz is sokat tett azért, hogy a folyamat gyorsabban haladjon előre. Rengeteget jelent az, hogy Ausztriára számítani lehet az integrációs politika tekintetében – értékelte a kormányfő –, hiszen a témát folyamatosan melegen kell tartani a brüsszeli adminisztráció előtt. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, a sikerek önmagukért beszélnek, Németország után Ausztria számít Szerbia legjelentősebb külkereskedelmi partnerének. Több mint 22 ezer embernek adnak itthon munkát osztrák vállalatok, melyek az eddigiekben 2,59 milliárd eurót ruháztak be. Növekszik az árucsere értéke, tavaly 1,36 milliárd eurót tett ki, ami 28 százalékkal magasabb, mint a pandémia által leginkább meghatározott 2020-ban. 2010 és 2020 között 1,7-szeresére nőtt az árucsere-forgalom értéke, a szerb kivitel 1,9-szer, az osztrák áruk importja 1,8-szor lett magasabb. A kormányfő elmondta, az ukrajnai háborúról is sok szó esett a kancellárral folytatott megbeszélésen.
– Nyitott beszélgetést folytattunk. Tudom, hogy Nyugat-Európában sokan aggódnak amiatt, nehogy átterjedjen a keleti konfliktus a nyugat-balkáni régióra is. Világosan fogalmazva biztosítottam a kancellárt arról, hogy Szerbia továbbra is a békének, az együttműködésnek a híve marad, megakadályoz minden kísérletet a helyzet romlására. Az EU számíthat Szerbiára abban is, hogy továbbra is partnere lesz, a régió országainak is mindenben kész segíteni – számolt be Brnabić.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán elmondta, Szerbia álláspontja változatlan, amit nem koronáznak sikerrel sem a nyugati államokban, sem Oroszországban, de úgy véli, el kell ítélni Ukrajna integritásának megsértését, viszont tartózkodni kell az oroszellenes szankcióktól, mert a kilencvenes évek szerbellenes szankciói is az embereknek okozták a legtöbb gondot. Mint mondta, az európai szankciók miatt a szerb–orosz viszony is változóban van, hiszen a Szerbiában működő európai cégek sem szállíthatnak ki Oroszországba, s onnan nem importálhatnak. Ez nagy kihívást jelent a hazai gazdaságnak, értékelte.
Geopolitikai szempontból komoly stratégiai államnak nevezte Szerbiát az osztrák kancellár. Olyan üzenetet kell küldeni az orosz invázió idején, hogy a nyugat-balkáni államok, így Szerbia is Európa, az EU részének számít. Közösen kell megoldást találni az új gondokra, például az orosz gáztól és kőolajtól való függőségre, jelezte.
A délután folyamán Aleksandar Vučić államfő is vendégül látta a kancellárt, a megbeszélésen Nikola Selaković külügyminiszter és Jadranka Joksimović integrációs miniszter is részt vett.
