Az elmúlt húsz év legfontosabb hetét éljük az Európai Unió bővítése szempontjából, állapították meg a napokban számos alkalommal Brüsszelben, de a régióban is, hiszen holnap és holnapután döntenek az uniós országok miniszterei arról, hogy megkezdi-e az EU a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldáviával, születik-e hasonló döntés Bosznia-Hercegovina vonatkozásában, de az is napirenden szerepel, hogy Grúzia számára megadható-e a tagjelölti státus. A döntéseket egyhangúlag kell elfogadniuk a tagállamoknak. Egyesek tartanak a magyarok ellenszegülésétől az ukrán csatlakozási tárgyalások elindításának vonatkozásában.
Ami Szerbiát illeti, a legaktuálisabb kérdésnek most az számít, hogy a csatlakozási tárgyalások folytatásában a Koszovóval kapcsolatos 35. fejezetnek a részét képezik-e majd a jövőben a korábban elfogadott vagy aláírt megállapodások teljesítésének elvárásai is. Abban a tervezetben, amely a miniszterek elé kerül, az áll, hogy Szerbia esetében meg kell változtatni a 35. tárgyalási fejezetnek a mércéit, s az EU-nak fel kell szólítania az Európai Bizottságot arra, hogy legkésőbb 2024 januárjában eszközöljön módosításokat, amelyeknek tartalmazniuk kell az ohridi megállapodást is, mellyel kapcsolatban március 18-án egyeztettek a felek, s azt egy brüsszeli megállapodás előzte meg február 27-én. Koszovó vonatkozásában is elvárják majd a jövőben, hogy végrehajtson minden vállalt kötelezettséget.
A témával kapcsolatos nyilatkozatában Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete kijelentette, hogy az Európai Unióban sok érdeklődést tapasztalt Szerbia iránt, de keveset a szerb problémák iránt. A Tanjug hírügynökségnek adott interjújában arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte a korábbi megállapodásoknak részévé kellene-e válniuk a 35. tárgyalási fejezetnek, azaz meg kellene-e változniuk a csatlakozási szabályoknak Szerbia esetében, elmagyarázta, hogy amikor Szerbia halad előre az integráció útján, illetve amikor az EU komolyan fontolóra veszi a bővítést és a bővítés különböző fázisait, beleértve az egységes piac koncepcióját is, azt szeretné látni, hogy azok az országok, amelyek érdeklődnek a folyamat folytatása iránt, olyan országok legyenek, amelyek képesek a nehéz problémákat megoldani vagy maguk mögött hagyni.
A 35. fejezet kérdése tehát arról szól, hogyan tudja Szerbia megmutatni, hogy a normalizációs folyamat során megoldotta a nagy gondokat, és képes az EU-hoz való csatlakozásra is, húzta alá Hill.
