Június 13-án tartotta soros plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Budapesten. A tanácskozásra 9 órától került sor a magyar Országgyűlés Vadásztermében. A Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében jelen volt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, Fremond Árpád, az MNT elnöke, valamint Kovács Elvira, Bájity Borisz, Újhelyi Ákos, Úri Emese és Tóbiás József parlamenti képviselők.
Az ülés elején egyperces néma csenddel emlékeztek a fórum nemrég elhunyt tagjaira, többek között Pásztor Istvánra, a VMSZ néhai elnökére. Ezután Kövér László házelnök, a KMKF elnöke köszöntötte a fórumot.
– A mostani gyűlésre éppen Páduai Szent Antal napján került sor, amikor a magyar népszokások szerint a székelyföldi Gyergyócsomafalván például a pásztorok így fohászkodnak a jószágaikért, hogy elkerülje őket a veszély: Legyetek erősek mint a vas, tartsatok össze mint a lánc, Páduai Szent Antal őrizzen meg benneteket a vadállatoktól. A jelenlegi politikában ez igencsak időszerű, népi fohász, akár a mai testületi ülésünk jelmondatává is válhatna, amikor arra keressük a választ, hogy a Kárpát-medencében mi a legfontosabb feladata a magyar választópolgárok bizalmával felruházott politikusoknak és a nemzeti politikának – fogalmazott beszédében Kövér László.
– Itt a fórumban is van egy pásztorunk, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Pásztor Bálint, aki a magyar szempontból sikeres, június 2-ai szerbiai önkormányzati választás kapcsán még rövidebben, mindössze két szóban fogalmazta meg közösségünk számára a célt, amely a teljes Kárpát-medencei politikára is igaz: Talpon maradni!
Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el!
Köszönjük neki, nemcsak a szavakat és a tetteket, hanem a példamutatást is – emelte ki a házelnök. Elmondta, hogy a mai világban talpon maradni politikai értelemben, azt jelenti, hogy minden körülmények között megőrizzük a magyar állam szuverenitását, és a szülőföldjén élő külhoni magyar közösségek politikai cselekvőképességét. Ezen kettős célhoz ugyanazon eszköz vezet: a nemzeti és etnikai érdekérvényesítő politika fenntartása az anyaországban és a külhoni magyarság körében.
– Mi, magyarok, Trianon óta megtanultuk, hogy ami ma vagy holnap történik, a kisebbséginek mondott magyarsággal, holnapután megtörténhet a többséginek minősülő anyaországiakkal is. Ez a magyar sorsközösség egzisztenciális törvénye, amit az élet számtalanszor visszaigazolt – hangsúlyozta Kövér László. Kitért továbbá az elmúlt időszakban tapasztalt heves médiatámadásokra a KMKF külhoni tagszervezetei, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidéki Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség ellen. Hangsúlyozta, hogy ezen támadások kétségbe vonták az etnikai politizálás létjogosultságát, idejét múltnak és haszontalannak minősítették a politikai szervezetek munkáját. Nyilvánvaló céljuk az volt, hogy a külhoni magyar választópolgárokat demoralizálják, és eltántorítsák őket a külhoni magyar pártokra való szavazástól. – A külhoni magyarság érdekei ellen médiahadjáratot folytató külhoni magyar szerkesztőségekben két közös dolog van: egyrészt mind függetlennek minősítik önmagukat, másrészt az őket pénzügyileg életben tartó köldökzsinór végén természetesen a Soros-birodalom áll – mondta a házelnök. Beszédében elhangzott, hogy a médiahadjáratok ideje alatt az Európai Parlamentben már készen állnak a tervezetek arra, hogy a nemzeti szinten szerveződő politikai pártokat miként lehet kiiktatni az uniós politikából, és helyettük hogyan lehet úgynevezett transznacionális európai pártokat kreálni. A törekvések célja, hogy létrehozzák az Európai Egyesült Államokat. Szavai szerint ez a globalista politikai erő európai céljai eléréséhez túszul ejtette a jobb sorsra érdemes Európai Uniót. – Mi, magyarok az elmúlt száz évben megtanultuk, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziókban pedig nem szabad élni. Az eszményeinket feladni nem akarjuk, és illúziókba sem kapaszkodunk, ezért egyetlen esélyünk, hogy reálisak legyenek a céljaink – fogalmazott.
Kövér László beszéde után Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter szólt a jelenlévőkhöz.
– A nemzet, mint politikai közösség érték. Ennek helyettesítése vagy felváltása szupranacionális politikai közösségekkel nemkívánatos. A régiónk tapasztalata szerint, a nemzet fennmaradásához a szuverén nemzetállamok léte elengedhetetlen. Az európai integrációval nem a kivívott nemzeti önrendelkezésünket és függetlenségünket kívántuk feladni, éppen ellenkezőleg. A régió nemzetei a „nagy alkut” valahogy úgy képzelték el, hogy egyes hatáskörök átruházása, illetve közös gyakorlása révén, együtt erősebbek lehetünk mint külön-külön, de emellett megmaradhatunk azoknak, akik vagyunk – hangsúlyozta a miniszter.
– A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a magyar–magyar együttműködésnek egy kiemelt testülete a Magyar Állandó Értekezlet mellett. Azt tapasztaltuk az elmúlt hónapokban, hogy egyre többet kell dolgozni annak érdekében, hogy talpon maradjunk, de a közösség meghálálja ezeket a törekvéseket. Az elmúlt hét hónapban nagyon nehéz körülmények között sikerült a vajdasági magyar nemzetrésznek talpon maradnia, hiszen decemberben országos és tartományi parlamenti választásokon kellett jó eredményeket elérni annak érdekében, hogy ne csak a VMSZ, hanem a teljes vajdasági magyar közösség talpon tudjon maradni. Sikerrel jártunk, hiszen köztársasági szinten hat, tartományi szinten pedig kilenc képviselői helyet szereztünk, és nyolc államtitkárunk is kinevezésre került – mondta dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke. – Néhány hónappal később, június elején újabb két megmérettetés várt ránk: az önkormányzati választás, illetve az európai parlamenti választás, amelyen vajdasági jelölt is volt a Fidesz KDNP listáján, Vicsek Annamária személyében. Ezeket a kihívásokat is sikerrel vettük. Minderről beszámoltam a KMKF ülésén – tette hozzá a VMSZ elnöke.
A tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint a KMKF aggodalommal figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát. A magyar nemzetrészek szolidaritásukat fejezik ki a konfliktusban legsérülékenyebbnek bizonyuló nemzeti közösségekkel, így mindenekelőtt a rendkívüli kihívásokkal szembesülő kárpátaljai magyarsággal, amely az elhúzódó háborús helyzetben elszánt küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, identitásukat védő intézményeikért és a közösség megmaradásáért a szülőföldjükön. Az állásfoglalás ezenkívül kitér arra, hogy a KMKF minden helyzetben kiáll a szülőföldön boldogulás feltételeinek biztosításáért, amit a nemzeti identitáshoz való jog egyetemes elismerése és érvényesülése segíthet elő. A 2020. évi felhívásukban ezt az emberi jogot az elődök anyanyelvében, kultúrájában és szülőföldjük otthonosságában gyökerezőként említi. A KMKF gratulál az erdélyi és délvidéki szervezetek választási sikereihez, legyen szó önkormányzati, parlamenti vagy európai parlamenti megmérettetésről, amelyek bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét. Az állásfoglalásban köszöntik továbbá az európai parlamenti választásokon mandátumot szerző, a magyar nemzetrészek szolgálatára készülő képviselőket, és szorgalmazza a magyar együttműködést Európában. A KMKF továbbá felkéri Magyarország Kormányát és az Országgyűlést, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején kiemelt figyelmet fordítson minden olyan kezdeményezés támogatására, amely az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe.
A KMKF üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Magyar Közösségek Munkacsoportjának megalakulását, amely az európai színtéren növeli az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar nemzetrészek nemzetközi láthatóságát és erősíti érdekérvényesítő erejét. Bátorítja és együttműködően segíti a FUEN erőfeszítéseit, hogy az európai polgári kezdeményezésekben is megjelenített kisebbségvédelmi célokhoz megnyerje az ősszel felálló új Európai Bizottság rokonszenvét és támogatását.
Az állásfoglalás utolsó pontjában a KMKF felkéri Magyarország Kormányát és az Országgyűlést, hogy méltó módon emlékezzen meg a 800 évvel ezelőtt kiadott Andreanumról, erről a kiemelkedő jogtörténeti jelentőségű, területi autonómiát létrehozó és közösségi jogokat
példamutatóan rögzítő, s így évszázadokon át az erdélyi szászok önazonosságát és megmaradását elősegítő okiratról, amely Európa kulturális örökségét gazdagítja.
Nyitókép: Kövér László házelnök beszél, balról mellette Bóka János miniszter (Ótos András felvétele)