Nagy problémát jelenthet Szerbia számára, ha az Egyesült Államok valóban teljes körű szankciókat vezet be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen – mondta Siniša Mali pénzügyminiszter azzal a hírrel kapcsolatban, miszerint a leköszönő amerikai adminisztráció bejelentette, hogy január 1-jétől az orosz tulajdonjogok miatt szankciókat érvényesít a NIS ellen. Szerinte az új amerikai elnök kabinettjének érkezése hozhat némi reményt. Mali kiemelte: az államvezetés mindent megtesz, hogy megoldja a problémát.
A szankciók bevezetése ugyanis azt jelentené, hogy megszűnik országunk kőolajellátása a Horvátországon áthaladó vezetéken keresztül. Ez pedig jelenleg az egyetlen vezeték, amelyen a szóban forgó nyersanyag a területeinkre érkezik – mutatott rá a gondokra a pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy épp az ilyen lehetőségek miatt kezdeményezték annak a vezetéknek a kiépítését, amely Magyarországon haladna át. A probléma forrásaként pedig azt a 2008-ban megkötött üzletet említette, amely által „az akkori államvezetés csupán 400 millió euróért eladta az ország természeti kincseit, és ezért sohasem vállalt felelősséget”.
A kőolajvezeték elzárása a gyakorlatban azt jelentené, hogy ismét üzemanyagválság lépne fel az országban, és kérdésessé válna egyes hőerőművek működtetése is. A hírt a hétvégén Aleksandar Vučić államfő is megerősítette: mondván, még nem kapták meg a szankciókról szóló dokumentumokat, de az információt több szolgálat is alátámasztotta. Eszerint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának intézkedéseihez a britek is csatlakoznak.
Ha az amerikai vezetés valóban érvényesíti a szankciókat, Szerbia meg fogja találni a megfelelő választ az intézkedésekre és biztosítja, hogy minden a megszokott módon működjön – próbálta megnyugtatni a hétvégi hírrel felborzolt kedélyeket Darko Glišić nagyberuházási miniszter.
Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete nem kívánt nyilatkozni a szankciókról, annyit azonban elmondott, hogy „jól ismert annak a kockázata, ha orosz vállalatokkal működik együtt valaki, főként, ha energiaügyről van szó”. Hozzátette: „a NIS kivételesen értékes Szerbia számára, és amikor 2008-ban a kétmilliárd dollárt is meghaladta az értéke, az orosz Gasprom ennek kis hányadáért vásárolta fel”. Nyilatkozatában hangsúlyozta: az Egyesült Államok hűek maradnak a Szerbiával megkötött partnerséghez: támogatják abban, hogy saját energiaforrásait használja és elérje az energiafüggetlenséget úgy, hogy az az ország javát szolgálja, és ne a destabilizációra irányuló, agresszív külső erőket. Az Euronewshoz érkező válaszlevélben az amerikai nagykövetség illetékesei kiemelik: a NIS tulajdonjogának cseréje nagyobb békét és több lehetőséget biztosítana Szerbiának és a régiónak.
Hazánknak két hónapra elegendő tartaléka van kőolajból, így még abban az esetben sem kell számítani azonnali káoszra, ha január 1-jén valóban érvényesítenék a teljes körű szankciókat – mondta a bejelentéssel kapcsolatban Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter.
A Szabad Európa Rádió a NIS vezetőségét is felkereste: az ellátással kapcsolatban azt mondták, jelenleg a töltőállomások még megkapják a szokásos üzemanyag-mennyiséget, és a pancsovai kőolaj-finomító is a korábbi ütemben folytatja a termelést. „A vállalat követi a helyzet alakulását, és minden lehetséges forgatókönyvet elemez. Jelenleg még egyik partner sem foganatosított korlátozást az ellátás tekintetében” – írták a NIS illetékesei.
