Az Európai Bizottság egyelőre csak az Európai Unión belüli stratégiai projekteket hozta nyilvánosságra, ezért nem szerepel a Jadar (a hazai lítiumbányászati projekt) ezen a listán, ám hét vagy nyolc napon belül az EU stratégiai projektjévé nyilvánítja a Jadart is az Európai Unión kívüli országok vonatkozásában fontos projektként – jelentette ki Brüsszelben Aleksandar Vučić államelnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével megtartott kedd esti munkavacsorát követően. Vučić így válaszolt egy újságírói kérdésre, amelyben arra kérték, kommentálja Zdravko Ponošnak, a Szerbia Centrum (SRCE) párt elnökének kijelentését, miszerint a szerb elnök az esti találkozón „savanyú szőlőt kapott”, tekintve, hogy a Jadar nem szerepel az EU stratégiai projektjei között.
– Egyesek örvendeztek és, azt mondták, íme, rosszul járt Vučić Brüsszelben, nincs is a Jadar-völgyi projekt a listán. Nem akarok senkit megsérteni, nem akarom azt mondani, hogy ezek az emberek ostobák, mert nem azok, egyszerűen csak rosszindulatúak, kicsit műveletlenek, és mindig mindent elsietnek. Nem tudják, hogy ma csak azokat a projekteket említették, amelyek az Európai Unióra vonatkoznak, amelyek tehát az EU-n belül zajlanak. Hét vagy nyolc nap múlva látják, hogy az Európai Unió a Jadart stratégiai projektnek nyilvánítja az EU-n kívüli országok vonatkozásában. Szóval megint hazudtak, megint siettek, nem érdekli őket semmi, ha naponta százszor is hazudnak, százegyedszer is megteszik ugyanazt, folytatják majd, mintha az első száz alkalom meg sem történt volna – fogalmazott az államelnök.
Az Európai Bizottság 47 stratégiai projektet határozott meg a kritikus nyersanyagok beteremtésére az Európai Unióban, beleértve jelentős számú lítiumprojektet is, amelyek erősíteni hivatottak az európai nyersanyagértékláncot és diverzifikálni a beszállítási forrásokat.
A RIO TINTO PÁLYÁZOTT
A Rio Tinto bányakonszern tegnap megerősítette, hogy benyújtotta a Jadar-projekt elképzeléseit az Európai Bizottság stratégiai projektekre kiírt pályázatára, amelyet a bizottság tavaly hirdetett meg a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) keretében. Ez a jogszabály kulcsfontosságú stratégiai nyersanyagként határozza meg a zöld- és digitális átálláshoz szükséges alapanyagokat, és kijelöli azokat a stratégiai beruházásokat, amelyek hozzájárulnak az ellátás biztonságához. A pályázati kiírás az EU-n kívüli projektekre is vonatkozott.
A Rio Tinto is arról tájékoztatott, hogy az EB kedden az EU területén kiválasztott stratégiai projektek jegyzékét hozta nyilvánosságra, az EU-n kívüli beruházásokról pedig később születik döntés. A konszern ezekkel a kijelentésekkel válaszolt arra a kérdésre, hogy a szerbiai lítium kitermelését célzó Jadar-projektet bejelentették-e az Európai Bizottságnál a stratégiaiprojekt-minősítés megszerzésére.
Mint ismeretes, a szerb kormány 2022-ben „pontot tett” a Jadar-projektre a jelentős demonstrációk után, később azonban ismét egyre többet emlegették azt, hatalmas lehetőségnek nevezve, esetleges megvalósítását pedig a környezetvédelmi előírások betartásához kötötték.
JÖJJENEK, NYOMOZZANAK!
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a brüsszeli munkavacsora kapcsán arról is szólt, hogy az Európai Unió legmagasabb rangú tisztségviselőinek – Ursula von der Leyennek és António Costának – elmondta, március 15-én Belgrádban nem vetettek be hangágyút, készen állnak a szerb hatóságok arra, hogy ezt az EU ellenőrizze. Kijelentette, a szerb kormány választ fog adni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) is, függetlenül attól, hogy Európában máshol nem tiltott az ilyen eszközök használata. Hozzátette, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két-három napon belül Szerbiába érkezik, és reméli, hamarosan az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) is követi, hogy kivizsgálják a március 15-i tüntetésen történt állítólagos hangfegyverhasználat ügyét.
Az államfő arra is kitért: Szerbia célja az, hogy az év végéig megnyissa a 2-es és 3-as fejezetcsoportokat (klasztereket), de annak érdekében, hogy az EU felé haladás felgyorsuljon, törvénymódosításokat is eszközölni kell. A következő hónapokban nagy előrelépéseket érhet el az állam a választói névjegyzékről szóló törvény, valamint az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) és a vonatkozó médiatörvények ügyében is, fejtette ki.
NEM VÉLETLENSZERŰ PILLANAT
A hónapok óta tartó, rekordméretű szerbiai tiltakozások után az EU végre megtörte a csendet, ritka, de mértéktartó kritikát fogalmazva meg Belgráddal szemben – írta a brüsszeli találkozóval kapcsolatos elemzésében a Politico. „Az országnak végre kell hajtania az uniós csatlakozásához szükséges reformokat, különösen határozott lépéseket kell tennie a sajtószabadság, a korrupció elleni küzdelem és a választások reformja terén” – írta az Európai Bizottság elnöke az X közösségi platformon kedden este. A megbeszélésre Vučić számára kulcsfontosságú pillanatban került sor, mivel nem sikerült elfojtania a több mint négy hónapja tartó tüntetéseket és blokádokat – emlékeztetett a portál.
Nyitókép: António Costa, Aleksandar Vučić és Ursula von der Leyen (Fotó: Beta)
