Minden jel arra utal, hogy Oroszország átfogó támadásra készül Ukrajna ellen – vélekedett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy szombati tévés szereplésén. Szavai szerint folyamatosan érkeznek a térségbe újabb katonák, Moszkva állításával ellentétben nem vonták vissza a csapatokat. A főtitkár úgy látja: Oroszország ürügyet keres a támadásra.
Nyugati adatok szerint több mint 150 ezer orosz katonát vontak össze az ukrán határ mentén. Moszkva tagadja, hogy invázióra készülne.
„Rá akarjuk bírni Oroszországot, hogy változtasson irányt, és üljön le a tárgyalóasztalhoz” – jegyezte meg Stoltenberg.
Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a főtitkár azt mondta: a szövetség védelmi képességeinek megerősítésével, kiképzéssel és felszereléssel segíti az országot. Stoltenberg aláhúzta: Ukrajna tagsága a katonai szervezet harminc tagjának együttes döntésén múlik. Egyelőre azonban inkább az a fő kérdés, elfogadható-e, hogy egy nagyhatalom (például Oroszország) erőszakkal megszabja egy másik országnak, mit tehet vagy mit nem.
Johnson: Oroszország 1945 óta nem látott háborúra készülhet
Oroszország olyan méretű háborút tervezhet Ukrajnában, amilyenre Európában 1945 óta nem volt példa – vélekedett Boris Johnson brit kormányfő a BBC tegnapi politikai magazinműsorának adott interjúban. Arra a kérdésre, hogy küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, a kormányfő azt mondta, a hírszerzési adatok erre vallanak, és ezen nincs mit szépíteni.
Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött.
Johnson kijelentette: a nyugati szövetségesek olyan terveket látnak, amelyek alapján az ukrajnai orosz katonai beavatkozás (pusztán méreteit tekintve) az európai területen 1945 óta megvívott legnagyobb háborúnak is bizonyulhat.
Johnson szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is.
Johnson a szombaton tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) amondó volt, nem lehet tudni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mire készül, de az előjelek komorak.
Az orosz invázió esetére előkészített brit szankciókról azt mondta: a kormány az orosz állam szempontjából stratégiai fontosságú vállalatok és személyek ellen hozna büntetőintézkedéseket, egyebek mellett lehetetlenné téve számukra, hogy a londoni tőkepiacokon juthassanak finanszírozási forrásokhoz.
Ukrajna új biztonsági garanciákat kér
Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez – mondta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de még nagyobb lenne, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira.
Mint mondta, nem tudja, mi Putyin célja, ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást kíván, és biztonsági garanciákat.
Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az EU, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb – közölte.
A G7 külügyminiszterei elítélték a tűzszünet megsértését
A világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport külügyminiszterei szombati közleményükben nagyon aggasztónak nevezték, hogy a szemben álló felek megsértették a tűzszünetet Kelet-Ukrajnában. Az EBESZ megfigyelői szerint több mint 1500 alkalommal sértették meg a tűzszünetet Kelet-Ukrajnában az elmúlt 24 órában. A Donyec-medencében 591, a szomszédos Luhanszkban pedig 975 incidenst számoltak össze, ami rekord az idei évben.
A G7 miniszterei elítélték a nehézfegyverzet használatát és a lakott területek elleni tüzérségi támadásokat a Donyec-medencében. Kiemelték: az incidensek egyértelműen sértik a minszki egyezményeket.
Egyúttal felszólították Oroszországot, hogy vesse latba az oroszbarát szakadárok fölötti befolyását, és teljesítse a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. A miniszterek jelezték: aggódnak a szakadár területek tevékenységei miatt, és attól tartanak, hogy „megrendezett incidensek” indítékul szolgálhatnak a katonai fellépéshez.
Eközben a Világbank közölte, hogy 350 millió dollár folyósítását készíti elő Ukrajna számára, amelyről az igazgatótanács március végéig fog dönteni.
Keleten egyre hangosabbak a fegyverek
Kijevi források szerint két ukrán katona meghalt, négy megsebesült az oroszbarát szakadárok tüzérségi támadásában Ukrajna keleti részén. A hadsereg állítása szerint a szakadárok 70-szer sértették meg a tűzszünetet a szombati nap folyamán.
A szakadárok több mint harminc település ellen indítottak támadást nehéztüzérségi fegyverekkel a frontvonal közelében, megszegve ezzel az ukrajnai konfliktus rendezését célzó megállapodásokat – tette hozzá a hadsereg. A szakadárok a közösségi médiában azzal érveltek, hogy csak a kormányerők tüzérségi támadásaira válaszoltak.
Kelet-Ukrajnában 2014 óta rendszeresek az összecsapások a kormányerők és a szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint a konfliktusban eddig több mint 14 ezer ember vesztette életét.
Berlin és Párizs Ukrajna elhagyására kéri polgárait
Berlin és Párizs Ukrajna azonnali elhagyására kérte állampolgárit. Berlin részéről közölték: „tovább nőtt az orosz katonai alegységek tömeges jelenléte és mozgása miatt az ukrán határ közelében, így a katonai összecsapás bármikor lehetséges”.
„Ajánlatos elhagyni Ukrajnát minden francia állampolgárnak, aki nem halaszthatatlan okból tartózkodik az országban” – közölte a francia külügyminisztérium. Párizs mostanáig az ukrajnai utazásoknak csak az elhalasztását javasolta.
A német Lufthansa csoport ezzel párhuzamosan mától a hónap végéig felfüggesztette kijevi és odesszai járatait. A vállalatcsoport – amelyhez a Lufthansa mellett az Eurowings, az Austrian Airlines, a Swiss és Edelweiss Air, valamint a Brussels Airlines tartozik – indoklásként kiemelte, hogy az utasok és a személyzet biztonsága elsőbbséget élvez. Az Ukrajna nyugati részén fekvő Lembergbe (Lviv) közlekedő járatok menetrendjében egyelőre nincs változás.
Nyitókép: Fotó: RDMPS via AP/Beta
