Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos kijevi, moszkvai és pekingi, de washingtoni látogatását is, Budapesten a békekezdeményezés részeként látják, aminek célja, hogy véget vessenek az ukrajnai háborúnak. Mindezek ellenére az ukrán elnök elutasította a kezdeményezést, Washington haszontalannak tartja, és kritikákkal szembesül az EU-ban is. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter a Szerbiai RTV-nek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy Magyarország a NATO főtitkárával megállapodott abban, hogy nem akadályozza az Ukrajnát támogató szövetségi döntéseket, de nem vesz részt bennük. Hangsúlyozza, hogy itt az ideje, hogy az EU „visszatérjen a józan észhez”.
Az alábbiakban a Szerbiai RTV által készített interjút olvashatják.
Magyarország jelenleg egy vihar közepén van, amit Orbán Viktor hivatalos látogatásai okoztak. Kijevi látogatását Moszkva követte, majd Pekingből Washingtonba ment. Mit üzen a NATO szövetségeseinek, és milyen fogadtatásban részesült?
– Már két és fél éve háborús szomszédságban élünk, és szembesülünk annak következményeivel. Több mint 1.300.000 embert fogadtunk be, és még mindig több mint 1500 iskola és óvoda működik menekült gyermekek számára. Magas árat fizetünk a háborúért, az energiaárak, az infláció, a szankciók miatt, ráadásul komoly fenyegetést jelent az eszkaláció.
A harctéri helyzet egyre brutálisabb, a fegyverek mennyisége növekszik, amelyek Nyugatról nagy mennyiségben érkeznek. Oroszország válasza szintén a fegyverkezés növelése, a halottak száma pedig egyre több. Ezért kezdtünk békekezdeményezésbe, hogy a két fél találjon utat a tűzszünethez és a fenntartható békéhez. Sajnos a NATO-ban háborús hangulat uralkodik, és a béke szó ritkán hallható.
Ha békéről beszélünk, akkor orosz bábnak – trójai falónak – bélyegeznek. Igyekszünk a békéről szóló párbeszédet újra legitimálni, reméljük, hogy hallunk racionális hangokat is.
A békekezdeményezés lehetősége azt jelenti, hogy minden féllel beszélni kell? Van valami, amit nem hoznak nyilvánosságra?
– Eddig Zelenszkij elnök békeformulája, valamint kínai és brazil javaslat létezik. Úgy gondoljuk, hogy egyiket sem szabad kizárni, de egyetlen újabb békekonferenciát sem szabad szervezni egyik fél távollétében.
Đurić miniszter és én részt vettünk az első békekonferencián, amely már a kezdetektől szokatlan volt az egyoldalú részvétel miatt. Egyedül, Magyarországként, nem tudunk béketervet az asztalra tenni, ezt az Európai Uniónak kellene megtennie, amelynek szerepet kellene játszania a béke megteremtésében, mivel maga is egyfajta békeprojekt.
Kijev nem tekinti Budapestet közvetítőnek, Washington pedig nem látja hasznát ezeknek a tevékenységeknek. Hogyan magyarázza Magyarország külpolitikáját ilyen körülmények között?
– Washington esetében nem sokat vártunk az aktuális kampány miatt. Minden, amit mondanak, azt a kampány kontextusában kell értelmezni. Azoknak az európai politikusoknak, akik ellenzik békekezdeményezésünket, azt mondjuk, ha ragaszkodnak a bürokratikus megközelítéshez, a dolgok rosszabbodnak. Nézze meg az elmúlt két és fél év európai stratégiáját – fegyverszállítások, szankciók, lábon és szíven lövés, ez meghosszabbítja a háborút. Ez nem vezet sehová, politikai akcióra van szükség.
Ezt teszi a miniszterelnök. Ez a mi külpolitikai stratégiánk. A diplomácia az, amikor mindenkivel beszélsz, még ha nem is értesz egyet.
Mit vár Brüsszeltől, miután Orbán Viktor miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy vegye át a válság megoldását, amíg az USA a választásokkal foglalkozik?
– Az Európai Unió az amerikai álláspontot másolja. Ennek nem kellene az európai politika részének lennie, az EU-nak nincs saját stratégiája, és ez probléma. Gyakran halljuk, hogy nem segítünk eléggé, nézzük meg Amerikát. Hogyan versenyezhetnénk a világ első katonai hatalmával? Könnyű innen nézni az európai háborút, tíz óra távolságból, szemben a néhány órás vezetéssel.
Szomszédságban élünk, európaiak halnak meg, az európai gazdaság jelentősen veszélyben van, nem szabadna összehasonlítanunk magunkat valakivel, aki az óceán túloldalán van. Reméljük, hogy Európa megvilágosodik, és saját stratégiát alkot.
Hogyan értékeli Budapest a viszonyát a NATO és az EU szövetségeseivel?
– Hűséges szövetségesek vagyunk, de nem vagyunk buták, mindig képviselni fogjuk a saját nemzeti érdekeinket. Igyekszünk ösztönözni az EU-t, hogy térjen vissza a józan észhez.
Úgy tűnik azonban, hogy Európában többet beszélnek a háborúról, mint a békéről, beszélnek a biztonságról, a kollektív biztonságról itt a NATO csúcstalálkozón is. A keleti szárny, Szerbia közvetlen szomszédságában, az első vonalban van az eszkaláció esetén. Milyen szintű a keleti szárny készenléte, és hogyan látja Budapest a fegyverkezés és a csapatok növelését?
– Hűséges szövetségesként részt veszünk a NATO keleti szárnyának megerősítésében, de ugyanakkor nem hisszük, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagot. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a NATO védelmi szövetségként jött létre. Jelenleg a NATO-t nem támadták meg, egyetlen tagot sem. Sajnáljuk, hogy a NATO átlépett néhány határt az Ukrajnának nyújtott segítségben. Bár kezdetektől fogva világossá tettük, hogy a NATO nem lehet a konfliktus része. A Szövetség ezen az úton halad, ami tragikus, mert közvetlen konfliktushoz vezethet Oroszországgal, amit nem akarunk.
A kollektív védelem részei vagyunk, büszkék vagyunk arra, hogy megfelelünk a két százalékos védelmi beruházási kritériumnak, de nem úgy, mint néhány tag, akik ebbe az Ukrajnának nyújtott segítséget is beleszámítják.
A bővítés az egyik a hét prioritás közül a magyar EU-elnökség idején, az EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozóval és az Európai Politikai Közösséggel együtt. Milyen konkrét mechanizmusokkal tudja Budapest támogatni a bővítést a következő hat hónapban?
– A nyugat-balkáni országok átlagosan 15 évet és két hónapot várnak a tagságra. Ez szégyenletes és rontja a bővítési politika hitelességét, miközben Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét fontolgatják, de az, hogy egy ország háborúban áll, nem elfogadható kritérium a bővítési folyamatban. Igyekezni fogunk, hogy a hármas klasztert megnyissuk Szerbiával az elnökségünk alatt, legkésőbb szeptemberig. Remélem, hogy augusztus végéig találkozom Marko Đurićtyal Budapesten, mivel kezdeményeztem egy találkozót a nyugat-balkáni országok külügyminisztereivel.
Remélem, hogy az Európai Unió elismeri Szerbia erőfeszítéseit.
Nyitókép: Szerbiai RTV/Képernyőfotó
