2024. szeptember 27., péntek

A védekezés legnehezebb szakasza

Várhatóan jövő csütörtökön hagyja el a legmagasabb vízszint Magyarország területét

Megkezdődött az árvízi védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza, ami a számítások szerint a jövő hét csütörtökéig tart, közölte Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az árvízvédelmi operatív törzs szerdai budapesti ülése után megtartott sajtótájékoztatón, amelyen elmondta, szerda hajnalban belépett Magyarország területére az árhullám várhatóan legmagasabb vízszintje, így mostantól az a feladata a vízügyeseknek, a katasztrófavédelemnek, a honvédségnek, a belügynek és az önkénteseknek is, hogy kikísérjék az árhullámot a Lajtától, tehát az ország nyugati végpontjától délre, amíg el nem hagyja Szerbia felé Magyarországot. Ez az időszak a legnehezebb a védekezésben, és körülbelül egy hétig vagy nyolc napig tart, hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, számításaik szerint a legmagasabb vízszint várhatóan jövő csütörtökön hagyja el a déli határánál Magyarország területét.

Orbán Viktor kifejtette, jó hír, hogy a meteorológusok szerint az előttünk álló héten nem várható eső, ugyanis ha száraz időszakban kell védekezni, az azt jelenti, hogy az a vízszint fog végigvonulni, amit jelenleg a legmagasabbként azonosítottak Magyarország nyugati kapujánál. Szintén jó hírnek nevezte azt is, hogy a legmagasabb vízszint belépését követően az összes védmű állta a próbát.

Orbán Viktor Nagymaroson ellenőrizte az árvízvédelmi munkálatokat (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Orbán Viktor Nagymaroson ellenőrizte az árvízvédelmi munkálatokat (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi legmagasabb vízszint minden tudásuk szerint alatta marad a 2013-asnak, ezért nincs olyan feladat vagy kihívás, amellyel egyszer már ne birkóztak volna meg. Értékelése szerint ez a védekezés karakterét is meghatározza, tehát nem váratlan és rendkívüli eseményekre, hanem ismert és várt eseményekre készülnek, amelyeknek az elhárítását korábban már kipróbálták. A kormányfő kiemelte, folyamatosan ellenőrzi a védekezésben résztvevők munkáját, majd hozzátette, a védekezésben részt vevő vízügyesek, katonák, rendőrök, katasztrófavédelmisek, sőt az önkéntesek is rendkívül higgadtan, nyugodtan, magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat. Kitért arra is, hogy összesen 4392 ember vesz részt az árvíz elleni védekezésben, a vízügyből 1288, a katonaságtól 1677, a katasztrófavédelemtől 988 személy, 312 rendőr és 117 elítélt rab is, akik részvétele a védekezésben nem fenyeget szökéssel vagy újabb bűncselekmény elkövetésével.

Ismertette azt is, hogy kétféle védelmi rendszer van Magyarországon. Vannak olyan szakaszok, amelyekért az állam, és vannak olyanok, amelyekért az önkormányzat felel. Az állami védettségű területeken a készültségi szint elérte a 100 százalékot. Az önkormányzatok nagy részénél is így áll a helyzet, van néhány település, ahol még nincsenek 100 százalékon, ám mindenhol 50 százalék feletti a készültség, fejtette ki a miniszterelnök, aki komoly, fontos sikernek nevezte, hogy 2013 után 435 milliárd forint értékben hajtott végre a kormány árvízvédelmi fejlesztéseket, beruházásokat, ugyanis ezek eredményeként most több helyen nincs szükség további védekezésre, mert a megépített védművek jól működnek és megtartják a vizet. Úgy összegzett: „Magyarország meg tudja csinálni, Magyarország meg fogja csinálni”, szerinte ennek egyetlen feltétele, hogy az önbizalom ne csapjon át túlzott magabiztosságba, nagyképűségbe, mert akkor lankad a figyelem.

Orbán Viktor Rétvári Bencével, a térség országgyűlési képviselőjével együtt egyéb helyszínek mellett Nagymaroson, majd Kismaroson ellenőrizte az árvízvédelmi munkálatokat.

A vízügy szakemberei hajnalban megnyitották a Lajta-szükségtározó-rendszert, közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a Lajta-szükségtározó-rendszer megnyitása azt jelenti, hogy a vízügyes szakemberek a gátat megbontották, így irányítottan, biztonságosan és megfelelő időzítéssel vezethetnek ki vizet a kijelölt területekre. A beavatkozás jó döntésnek bizonyult, Mosonmagyaróvár fölött már érezteti hatását a levonuló víztömeg csökkenésében, jegyezték meg, hozzátéve, a Dunakanyarban várhatóan még két napig emelkedik a vízszint, így ott még folyik az ideiglenes védművek kialakítása. Budapesten az alsó rakpartra kedden 22 órakor lépett ki a víz, a tetőzés pedig a hét végén várható. Az OVF munkatársai 24 órában figyelik a helyzetet és a töltéseket, és ha bárhol szivárgást vagy más rendellenességet észlelnek, azonnal beavatkoznak, továbbá az érintett településeken a vízügyesek a társzervezetekkel és a civil önkéntesekkel együtt folyamatosan építik azokat az ideiglenes védvonalakat, amelyek megakadályozzák a lakott területek elárasztását. Az Országos Mentőszolgálat felkészült az árhullám érkezésére, az érintett területeken megerősítették a mentőszolgálatot, közölték a szolgálat illetékesei közleményükben, amelyben kifejtették, a veszélyhelyzeti tervnek megfelelően előkészítették az ártéren elhelyezkedő szentendrei mentőállomás esetlegesen szükségessé váló áthelyezését, a közúton megközelíthetetlenné váló Kisorosziba pedig mentőautót küldtek, emellett a mentőhelikopterek is készenlétben vannak, hogy szükség esetén az ország bármely részében segíteni tudják a rászorulók megfelelő ellátását. A mentők folyamatos operatív kapcsolatban vannak az érintett területek háziorvosaival, kórházaival és betegszállító vállalkozásaival is annak érdekében, hogy minden bajba jutott ember gyors és megfelelő segítséget kaphasson, közölte a mentőszolgálat.

Nyitókép: Az áradó Duna Szentendrénél és Kisoroszinál (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)