Barátiak és gyümölcsözőek a politikai és a gazdasági kapcsolatok Szerbia és Szlovénia között, a jövőben azonban még többet kell tenni azért, hogy ennél is kiválóbb legyen a két ország közötti együttműködés – állapította meg a szlovéniai Kranj mellett (Brdo pri Kranju) megtartott tegnapi együttes kormányülésen Ana Brnabić szerb és Miro Cerar szlovén kormányfő. Brnabić az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a szerb kormánynak nincs egyetlen minisztériuma sem, amelynek ne lennének kiváló kapcsolatai a szlovén rokontárcákkal. Szerinte fontos a két nép közötti baráti viszony, mely még nagyobb jelentőséget kap az európai integrációk fényében. A kapcsolatokat talán csak a kosárlabda Európa-bajnokság isztambuli döntője tette próbára, – értékelte viccelődve a szerb miniszterelnök, majd gratulált Szlovéniának a győzelemhez. Köszönetet mondott az uniós csatlakozási folyamatban nyújtott segítségért is.
Szerbia továbbra is számíthat a szlovén támogatásra uniós közeledése során – Ana Brnabić és Miro Cerar (Fotó:Beta)
– Nagyra értékeljük a Szlovéniából érkező támogatást. Szerbia stratégiai célkitűzése az európai integráció. Reméljük, júniusban újabb öt fejezet megnyitására állunk majd készen. A szerbiai polgároknak fontosak azok a reformok, amelyeket az államnak végre kell hajtania. Számunkra ezért a csatlakozási tárgyalások nem csupán a kötelező feladatok letudását jelentik, hanem valóban alkalmazni kívánjuk a reformokat, amelyeknek köszönhetően javíthatunk a polgárok életminőségén – fogalmazott a szerb kormányfő.
Szlovénia jelentős szerepet tölt be a szerb gazdaság erősítésében is, a nyolcadik legnagyobb befektetőnek számít. Brnabić szerint még lehetne javítani az idegenforgalom, az információs technológia és a digitalizáció terén megvalósított együttműködésen, az utóbbi kapcsán már aláírták a kooperációról szóló államközi szerződést is.
A tegnapi találkozót követően is kötöttek a két ország tisztségviselői négy megállapodást. A szerb állampolgárok szlovéniai munkavállalásáról, valamint a munkahelyi egészségvédelemről Zoran Đorđević szerb és Ana Kopač Mrak szlovén foglalkoztatásügyi miniszter írt alá egyezményt. A külügyminisztériumok közötti munkamegbeszélések tervét Karl Erjavec, a szlovén diplomácia vezetője és Veljko Odalović, a külügyminisztérium főtitkára látta el kézjegyével. A művelődési miniszterek a két állam filmiparának együttműködéséről szóló szerződést írták alá.
AZ ELSŐ MILLIÁRDON TÚL
Zoran Đorđević szerb és Ana Kopač Mrak szlovén foglalkoztatásügyi miniszter két megállapodást írt alá Szlovéniában (Fotó:Beta)
Miro Cerar értékelése szerint a tegnap aláírt szerződések is fontosak, a hangsúly mindig a gazdasági együttműködésen van, de vitathatatlan, hogy más területeken is jelentős fejlődést sikerült megvalósítania. Szerbiában 1500 szlovén tulajdonban vagy résztulajdonban lévő vállalat működik, ezek 25.000 személyt foglalkoztatnak. Az árucsere-forgalom évről évre emelkedik, 2017 is jobbnak bizonyult az előző esztendőnél. Szerbia egyébként is a második legfontosabb célpontja a szlovén beruházásoknak, értéke mára meghaladta az egymilliárd eurót is.
KOSZOVÓ ELISMERÉSE NEM FELTÉTEL
A miniszterelnökök részt vettek a szlovén–szerb gazdasági fórumon is, Brnabić pedig később Borut Pahor szlovén államfővel is tárgyalt az európai integrációról és a gazdasági együttműködésről. A nap folyamán Koszovó kérdése is felmerült. Brnabić újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke egyértelműen megfogalmazta: nem előfeltétele Szerbia európai csatlakozásának Koszovó elismerése. Továbbra is egy Belgrád és Pristina közötti megállapodás megkötése az elvárás, eddig is tudtuk, hogy bizonyos egyezményt alá kell majd írni – fejtette ki. A helyzet rendezésével Szerbia egyébként is foglalkozik – mondta –, az ország politikusainak a célja a kapcsolatok normalizálása. Pozitívan nyilatkozott a Koszovóval kapcsolatos belső dialógusról is, s arról, hogy Aleksandar Vučić meg akarja oldani ezt a kérdést. Cerar kijelentette, értékeli a szerb félnek, de a másik oldalnak is minden olyan lépését, amely a megállapodás irányába vezet Koszovó kapcsán, s még jelentősebb európai szerepvállalás mellett foglalt állást.
