Szerbiának és Montenegrónak 2025-re készen kellene állnia az Európai Unióhoz való csatlakozásra határozott reformok végrehajtása és a régióbeli konfliktusok megoldása esetén – áll abban a Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítési stratégiai dokumentumban, amelyet ma hozott nyilvánosságra és fogadott el az Európai Bizottság. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Koszovó jelentős előrelépést könyvelne el eddig a dátumig az európai felzárkózás útján, állapítja meg a stratégia, konkrét határidőt nem megjelölve ezeknek az országoknak az esetében. Szerbia esetében kulcsfontosságúnak nevezi az irat a 35. tárgyalási fejezet sikerét is, vagyis azt, hogy kötelező jogi érvényű megállapodás szülessen Belgrád és Pristina között a viszonyok normalizálásáról. Enélkül nem képzelhető el sem Szerbia, sem Koszovó uniós csatlakozása, de a régió egészének a stabilitása sem, állapítja meg az EB. Közben Spanyolország ismét jelezte, hogy a stratégia közzététele után sem változtatta meg korábbi álláspontját Koszovó kapcsán. Madrid nem fogja lehetővé tenni a déli szerbiai tartomány uniós integrációját. A tervek szerint az EB 2021-re elkészít egy átfogó felmérést arról, milyen hatást fejt ki a nyugat-balkáni régió közeledése ezeknek az országoknak a helyzetére, főképp a mozgásszabadság, a mezőgazdaság, a kohéziós politika és a költségvetés terén. A dokumentum szerint 2023-ra Szerbia meg Montenegró eljuthatna abba a pozícióba, hogy az uniós államok dönthetnének a csatlakozási tárgyalások lezárásáról s kezdetét vehetné magának a csatlakozásnak a folyamata. Az integrációs szerződést a tagállamok 2025 folyamán ratifikálhatnák.
A dátumokkal való találgatásra a nap folyamán reagált Jean-Claude Juncker, az EB elnöke is. Mint mondta, szó sincs arról, hogy 2025-ig Szerbia és Montenegró biztosan az EU tagjai lesznek, ezt csak azért említették, hogy bátorítsák a reformok végrehajtását.
– Rosszul érthették, az Európa Bizottság és én nem arról beszéltünk, hogy Szerbia és Montenegró 2025-ig az EU tagja kell, hogy legyen. Ez csak egy tetszőleges dátum, hogy bátorítsuk a reformok végrehajtását ezekben az országokban – jelentette ki Juncker Strasbourgban, a bővítési stratégia bemutatásán.
A dokumentum bemutatása során Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is úgy fogalmazott, hogy 2025 nem előre kitűzött dátumot, hanem reális perspektívát jelent. Fontosnak nevezte, hogy a közeledő államok végrehajtsanak minden szükséges reformot annak érdekében, hogy polgáraik a csatlakozást követően ugyanolyan minőségű életet élhessenek, mint a többi uniós állampolgár.
– A Nyugat-Balkán földrajzilag is Európa részét képezi, egyforma érdekekben, történelemben osztoznak ezek az országok. Ma már teljesen világos, hogy a közös európai jövőben is osztoznak – értékelte Mogherini, aki szerint az együttműködés évről évre jobb az Unió és a balkáni államok között.
Johannes Hahn arra fektette a hangsúlyt, hogy a régióban minden államnak az európai uniós csatlakozás elérésén kell dolgoznia, ez közös érdekük. Maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a dátum jelzésértékű és nem kötelező érvényű, ám ennek ellenére megvalósítható. Egy állam akkor csatlakozhat, amikor eleget tesz az elvárásoknak, közölte Hahn, aki Koszovó kérdését is taglalta, s kifejtette, ennek a problémának a rendezéséhez is hozzájárulhat az európai perspektíva, s a ma elfogadott bővítési dokumentum. Meg kell érteni, hogy a Nyugat-Balkán 18 millió embert jelent, hogy számos kihívással kell ezen a területen szembesülni, s hogy a végső megoldást csakis az inklúzió jelentheti, magyarázta nézeteit Hahn.
