A Magyar Remény Mozgalom illetékesei kedden Zentán sajtótájékoztatón ismertették a közbiztonság javítására vonatkozó programjukat, amelyet négy alappillérre: a bűnmegelőzésre, a bűnüldözésre, a törvényi háttér biztosítására és a börtönrendszer megreformálására építettek fel.
A sajtótájékoztatón László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke elmondta, a bűnmegelőzéssel kapcsolatban szorgalmazzák egyebek mellett az arányos önvédelemre vonatkozó jogszabály eltörlését, a halált nem okozó, önvédelmi jellegű könnyűfegyverek használatának törvényesítését, a halált okozó éles lőfegyverek birtoklásának és használatának szigorítását, valamint a zéró tolerancia bevezetését és a jogszabályok szigorúbb betartatását, de fontosnak tartják a megtévesztésekkel és betörésekkel foglalkozó bűnbandák felszámolását is.
A bűnüldözés kapcsán kifejtette, szerintük a visszaeső bűnözőket – ahogyan fogalmazott – ki kellene rostálni a szociális hálóból, ugyanakkor meg kellene akadályozni a települések etnikai alapú lakosságcseréit is. Mint mondta, követelik az olyan rendőrök alkalmazását, akik arról a környékről származnak, amelyen szolgálatot teljesítenek, valamint azt is, hogy a rendőrség nemzetiségi összetétele idomuljon a lakosság nemzetiségi összetételéhez.
A pártelnök leszögezte, a törvényi háttér biztosításával kapcsolatban támogatják a községi bíróságok visszaállítását, ugyanakkor javasolják, hogy a kis értékű bűncselekmények elkövetői és a többszörösen visszaeső elkövetők esetében az illetékes szervek alkalmazzanak gyorsított eljárást. Szigorúbb büntetést kérnek a szociális hálót kijátszani próbálók, illetve az azzal trükközők, valamint a természetben és a halgazdaságban kárt okozók esetében is, továbbá azt is, hogy az utóbbiaknál az ellenőrzés tartozzon a rendőrség hatáskörébe.
A közbiztonsági program negyedik elemével, a börtönrendszer megreformálásával kapcsolatban az MRM elnöke kifejtette, javasolják az önellátó börtönrendszer kialakítását, ami szerintük hozzájárulna az ország fejlődéséhez, és egyben az adófizető polgárokat is tehermentesítené.
A sajtótájékoztatón a közbiztonság helyzetének javítását előirányzó lehetőségként szó esett a polgárőrségről is, amelyet elsőként Péterrévén vezették be, azóta azonban több településen is megkezdték az ilyen irányú elképzeléseik megvalósítását.
Szabó Attila, a Péterrévei Őrszemek koordinátora elmondta, nem gondolják azt, hogy a polgárőrségnek át kellene vállalnia a rendőrség szerepét, ugyanis szerintük ez a kezdeményezés csakis akkor válhat sikeressé, ha a polgárőrség a rendőrséggel és a helyi politikai hatalommal együtt tud működni. Hozzátette, ettől függetlenül úgy érzik, áldásos lenne, ha ezeknek a civil kezdeményezéseknek a törvényi háttere is biztosított lenne, hogy ne kelljen egészségügyi sétáknak nevezni a tevékenységüket, ugyanis – ahogyan fogalmazott – itt elsősorban olyan civil összefogásról van szó, amelynek lényege, hogy az emberek odafigyelnek egymásra, és ezáltal megóvják egymás értékeit is.
