Húsz lista indul a szerbiai parlamenti választásokon június 21-én, a fogadóirodákban azonban már lehet fogadni arra, hogy kire voksolnak a legtöbben, melyik lista hány százalékot ér el, de akár a pontos szavazatszámot is meg lehet tippelni.
A fogadóirodák szorzói hasonlóak, ami azt jelenti, hogy nem számítanak nagy meglepetésekre a jövő vasárnap. Biztos befutónak tűnik a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS), így a parlamentbe jutására csupán egyes a szorzó, arra viszont már 1,8-as, hogy a szavazatok 61 százalékánál többet szerez-e.
A fogadóirodák előrejelzései szerint mindössze öt lista jut be a szerb parlamentbe. Az SNS mellett a szintén kormányzó Szerbiai Szocialista Párt (SPS) koalíciós listájának, valamint három ellenzéki listának, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG), a Szerbiai Radikális Pártnak (SRS) és az Aleksandar Šapić olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó nevével fémjelzett listának van esélye a bekerülésre. A fogadóirodák nem hozzák, de a kisebbségi pártok közül - egyetlen magyar indulóként - a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is biztos befutónak számít, a kérdés csak az, hány képviselői helyet tud megszerezni.
A fogadóirodáknál megbízhatóbb, de nagyon hasonló adatokat közöltek a különböző közvélemény-kutató ügynökségek is a napokban. A felmérések szerint is az említett öt lista juthat be a parlamentbe, annak ellenére, hogy a bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről három százalékra csökkentették. A közvélemény-kutatások szerint az SNS a voksok körülbelül 58 százalékát, az SPS a 12 százalékát, míg az ellenzéki pártok közül a PSG és Aleksandar Šapić listája 4 százalékot, Vojislav Šešelj radikálisai pedig 3 százalékot tudnának szerezni a voksoláson.
Több ellenzéki párt és tömörülés a választás bojkottja mellett döntött, mert szerintük nincsenek meg a demokratikus választások feltételei, a kormányzó SNS rátenyerelt a médiára, és ellehetetleníti az ellenzék sajtómegjelenését.
A kisebbségi pártok bejutási esélyeit is növelték. A nemzeti kisebbségek képviselői úgynevezett természetes küszöb alapján jutnak be a képviselőházba, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt, vagyis nem kell elérniük a parlamenti küszöböt. A néhány hónapja elfogadott módosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor ezentúl a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak, vagyis ennyivel emelik meg a megszerzett szavazatszámot.
Mivel az országot 2012 óta a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt koalíciója vezeti, így nem is vitték túlzásba a kampányígéreteket, inkább az eddigi munka folytatására helyezték a hangsúlyt. Az ellenzék sem bizonyult kreatívnak az idén, kampányuk a "Mi nem ők vagyunk, mi máshogy csinálnánk" elképzelt szlogennel foglalható össze.
A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a 12. parlamenti választás. 1990 óta negyedszer történik meg, hogy egy időben rendeznek önkormányzati, tartományi parlamenti és szerb parlamenti szavazást. A 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt.
