Úgy tűnik, még a szervezés fázisában meghiúsult a „nagy találkozás” Washingtonban. Nem megy el szombaton a Fehér Házban tervezett belgrádi–prištinai egyeztetésre Koszovóból sem az elnök, sem a miniszterelnök, ezt ma erősítették meg. A párbeszéd amerikai védnökség alatt történő folytatását Richard Grenell különmegbízott szerette volna tető alá hozni, legvalószínűbb azonban, hogy szakértői szintű, tárgyalócsoportok közötti egyeztetés lesz csupán, esetleg az sem. A két koszovói tisztségviselő azért mondta le a találkozót, mert a hágai különleges ügyészség szerdán vádat emelt Hashim Thaçi koszovói elnök ellen az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legkevesebb száz gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között koszovói szerbek, albánok, romák és más nemzetiségű személyek, politikai ellenfelek is voltak a vádak szerint.
PRIŠTINAI LÁZADÁS
Priština korábban arról tájékoztatta Washingtont, hogy a szombati tárgyaláson az államfő helyett Avdullah Hoti miniszterelnök vesz részt, később azonban Hoti arról értesítette a közvéleményt, hogy mégsem utazik az Egyesült Államokba, a jelenlegi helyzetben ugyanis „otthon kell maradnia, a kialakult helyzetet kell kezelnie”. Twitter-bejegyzésében maga is a vádemelés tényére hivatkozott, arra, hogy bonyolult politikai helyzet alakult ki emiatt Prištinában, ezért nem alkalmas számára most az amerikai út. Hogy egyfajta „lázadásról” van szó a prištinai adminisztráció részéről a Nyugat ellen a hágai döntés miatt, azt hamarosan igazolta a koszovói elnök közösségi hálózaton tett lépése is: a Facebookon a felszabadítási hadsereg emblémáját helyzete profilja háttérképének tegnap 11 óra körül.
AKI BÚJT, AKI NEM…
Közben Aleksandar Vučić szerb államfő ma Brüsszelben tárgyal, a koronavírus-járvány okozta körülmények óta ez lesz a köztársasági elnök első látogatása az online megtartott egyeztetések sora után az Európai Unió központjában. A bejelentés szerint találkozik az Európai Bizottság több tagjával is, de újra egyeztet Miroslav Lajčákkal, az EU Belgrád és Priština közötti párbeszéddel foglalkozó különmegbízottjával is. Az elemzők ma véleményüknek adtak hangot: a koszovói elnök ellen emelt vádak megnehezítik és elodázzák majd a Belgrád és Priština közötti politikai párbeszédet, azt is, amelyik brüsszeli közvetítéssel zajlik. Mint ismeretes, a szlovák különmegbízott belgrádi látogatását követően arról ejtettek szót a tisztségviselők, hogy júliusban megtarthatnák a régóta zsákutcában rekedt dialógus következő fordulóját. Ezt követően viszont Hashim Thaçi olyan nyilatkozatot is tett, mely szerint nem lesz hajlandó részt venni egy olyan párbeszédben, melyet szlovákiai diplomata vezet, mivel ez az ország nem ismerte el Koszovó függetlenségét, neki pedig a koszovói alkotmánnyal összhangban álló megoldásokat szabad csak elfogadnia és aláírnia. Erre a különmegbízott akképp reagált, hogy javasolta Prištinának egy vadonatúj tárgyalócsoport megalakítását, mely részt tud venni a megbeszéléseken, Thaçinak pedig azt üzente, hogy szeretettel várják, amennyiben mégis meggondolná magát végül.
FONTOS A SZEREPOSZTÁS
A kialakult helyzet kapcsán adott értékelésében Srećko Đukić szerb diplomata, politikai és gazdasági elemző ma kijelentette, hogy a koszovói elnök elleni vádirat annak a jele, hogy az Európai Unió nem szívesen engedné át a vezető szerepet a Belgrád és Priština között zajló párbeszédben másik közvetítőnek. Szerinte gyanús az időzítés, az ugyanis egyáltalán nem felel meg Grenellnek és az amerikai törekvésnek a dialógus újraindítása kapcsán. Az Egyesült Államok külpolitikai imázsát is erősíteni kívánta egy sikeres találkozóval, ami most meghiúsult. Az EU egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy statiszta legyen ebben a „filmben”, főszerepet akar, ahogyan az korábban is volt, jegyezte meg, s hozzátette, lényegében Belgrádnak is megfelel ez a hozzáállás, mert Vučić néhány napja arról beszélt, Szerbia kész visszatérni a brüsszeli párbeszédhez, miután Koszovó feloldotta a száz százalékos vámilletékeket, és ígéretet tett arra, hogy eláll a nemzetközi szervezetekben való tagság érdekében folytatott lobbizástól a párbeszéd ideje alatt. Az elemző szerint egy uniós védnökségű dialógusban is megtalálná a helyét Oroszország és az USA is.
