A šabaci választási bizottság szabálytalanságokra hivatkozva megsemmisítette mind a 100 választóhelyen a június 21-én megtartott szavazás eredményeit. Döntésük indoklása szerint több ezer hamis szavazócédulára bukkantak, feltehetően több személynek fizettek is a szavazatért, illetve olyan személyek esetében, akik nem tudtak megjelenni a szavazóhelyen, a bizonylat nem volt hitelesítve, illetve voltak, akiknek személyi igazolvány nélkül is megengedték, hogy szavazzanak.
Mint arra a Danas napilap rámutat, a választóhelyen kívül leadott mintegy ezer szavazatra nincs a helyi választási bizottság által kiadott formanyomtatványon írásos igazolás. Ugyanakkor több falusi választóhelyen az urnákban nem volt elhelyezve az ellenőrző szavazócédula sem.
A szabálytalanságok feltárását a helyi lap kezdte meg, amikor rámutatott, hogy több ezer szavazócédula nyomtatását kezdték meg. Ezek a cédulák színe eltér az eredeti szavazócédulákétól, így a lap feljelentést tett a šabaci ügyészségen.
Nyílt titok volt, hogy a Száva-parti városban (ahol 102.393 polgárnak van szavazati joga) 2000 dinárt, vagy ennél is többet fizettek egy-egy szavazatért, valamint élelmiszercsomagokat ajánlottak fel egyeseknek.
A vádakra és a választási eredmények megsemmisítésére a Szerb Haladó Párt helyi szervezete is reagált. Szerintük a helyi választási bizottság az aktuálisan hatalmat gyakorló személyek nyomására hozták meg döntésüket, a polgárok döntésével ellentétben. A döntést botrányosnak nevezték és az ország legnagyobb szavazati lopásának, ezért bejelentették, a Közigazgatási Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Nišben két szavazóhelyen semmisítette meg a helyi választóbizottság a választás eredményeit, mert mulasztásokat vélt felfedezni.
NEM KOMPETITÍV, DE LEGITIM
A parlamenti választásokat hatékonyan, az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása mellett bonyolították le, azok kompetitivitását azonban aláásta a részleges bojkott, a járvány miatt bekövetkező kampánykorlátozások, az állami szervek és a kormányzó pártok viszonyainak összemosódása, a választási törvény módosítása és a médiára gyakorolt nyomás – áll az Európai Bizottság Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózaténak (ENEMO) jelentésében. Nem vonják kétségbe ugyanakkor a választások eredményeinek legitimitását, ha a választási részvételi arány elfogadható. Mint rámutattak, vannak olyan demokratikus államok, ahol a választásokon való részvételi arány rendkívül alacsony, de ez nem jelenti, hogy az ott nincs demokrácia – közölte az N1 Televízió.
A szerbiai választásokról a média különböző módon számolt be. Több helyen a járvány alatt megtartott első európai választásokra fektették a hangsúlyt, míg a német sajtó szerint, az aktuális politikai helyzet Szerbiát letérítette a demokrácia útjáról, illetve az egypártrendszer visszatérését emelték ki, hiszen a rendelkezésre álló 250 mandátumból az SZHP 191 tudhat majd magáénak.
Florian Bieber, a Balkánnal foglalkozó európai közpolitikai tanácsadó csoport koordinátora Aleksandar Vučić kiemelkedő győzelmét vereségnek nevezte, szerinte ugyanis az autoritárius rezsim még inkább láthatóvá vált, és veszélybe került az ország eurointegrációja.
HOVA TOVÁBB ELLENZÉK?
A választási eredmények számos kérdést felvetnek, többek között azt is, hogy miután nem vesznek részt a köztársasági képviselőház munkájában, milyen úton indulnak tovább az ellenzéki pártok. Mint arra a politikai analitikusok rámutattak, a választások bojkottja nem hozta meg a kellő eredményeket, változtatni kell a stratégián, már csak azért is mert Belgrádban a városi szintű választásokat 2022-ben tartják meg, illetve ekkor kerül sor az elnökválasztásra is.
A Nép Párt szerint a bojkott nem volt sikertelen, különösen Belgrádban, ahol a lakosság csupán 35 százaléka ment el szavazni. Ők ezt a vég kezdetének tekintik, így a terveik között szerepel, hogy az eddigi programjuk szerint dolgozzanak és a világ felé kommunikálva kívánnak rámutatni, mi történik Európa szívében.
Vuk Velebit politikai analitikus az N1 televíziónak nyilatkozva elmondta, a bojkott nem sikerült, azoknak a pártoknak, akik részt vettek benne, nagyon nehéz lesz visszatérni ezek után a politikai versenybe. Szerinte társadalmunk veszélye abban rejlik, hogy egy párt jelentős százalékkal vitte el a győzelmet, miközben nincs olyan másik politikai opció, alternatíva, akire a polgárok szavaznának.
Bojan Klačar, a CeSID igazgatója is arra hívta el a figyelmet, hogy a polgárok többsége nem azonosult a bojkottal, de nem kapott olyan ellenzéket, akire szavazott volna. Szerinte az ellenzékben komoly változásokra van szükség, a káderállományban, a stratégiában, sőt a politikai tevékenységeik terén is.
Amíg Boško Obradović, a Dveri elnöke a szavazás eredményének megsemmisítését kéri, mert szerinte a hamis választások után alakuló hatalom ellenzék nélkül nem kaphat legitimitást, Dragan Đilas, a Szabadség és Igazgságosság Pártjának elnöke az Európai Parlamenttől vár támogatást. Sergej Trifunovićhoz és Zoran Živkovićhoz hasonlóan, Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke is a lemondásának benyújtását jelezte.
