Szombaton az Újvidéki Televízió magyar szerkesztősége vendégül látta a Duna Televíziót. Az újvidéki Duna Stúdióból, a valamikori Duna mozi épületéből sugároztak közösen adást. A Magyar Szó újságírója ide látogatott el, egyrészt azzal a céllal, hogy megörökítse az eseményt, másrészt azért, hogy belessen a tévéműsorok készítésének „konyhájába”.
Egy hatalmas terem, amelynek egyik oldalán lelátó van, mint a kosárlabdapályákon, a másik oldalán pedig több – ebben az esetben három – különálló szobácska, azaz stúdió, amelyekben a beszélgetések folynak. És mindenhol rengeteg drót, rengeteg állvány, a magasban rengeteg reflektor meg kamera. Már az épület előtt három tévés közvetítőkocsi fogadott. Ezek közül egy-kettő mindig itt áll. A harmadik, a legkisebb éppen egy teleszkópszerű oszlopot emelt ki magából, a végén antennákkal. A kocsi körül szorgoskodó emberektől megtudom, hogy a magasra emelt antenna a Fruška gorán lévő tévétoronnyal tartja a kapcsolatot, és ez azért kell, mert a műsort, amely a Duna Stúdióban készül, egyenes adásban közvetítik a Duna Televízióval közösen.
Az előcsarnokban, ahol dohányozni is szabad, és egy-két tálcán kifliket szolgálnak fel, és üdítőitalt is lehet kérni mellé, kiváló a hangulat. Itt ülnek a Duna Televízió vendégei és az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének ifjú munkatársai, és traccsolnak. Úgy, mintha már száz éve ismernék egymást, pedig legtöbbjük most találkozott először.
Hagyom őket beszélgetni, hagyom őket készülni a műsorra. Buda Hajnalkát, az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének főszerkesztőjét azonban megkérem, hogy válaszoljon néhány kérdésemre.
– Mióta tart az együttműködés?
– Négy évvel ezelőtt írtuk alá a Duna Televízióval az együttműködési szerződést, és ez magában foglalja azt is, hogy közös napokat, esteket is rendezünk. A szerződés aláírásakor úgy képzeltük el, hogy egyik évben mi látjuk vendégül a Duna Televíziót, a következőben pedig ők minket. Ez nem egészen így sikerült, de két évvel ezelőtt, amikor Szerbia-napokat tartottak Budapesten, akkor mi voltunk a Duna Televízió vendégei. Nem volt élő közvetítés, előre legyártott riportokat vittünk magunkkal, de számomra különös élmény volt, hogy ekkor találkozott először két szerb ember, Sztevanovics Zorán és Ljubiša Samardžić. Megható találkozás volt. Ezenkívül szakmai együttműködésünk is van, munkatársaink cserelátogatáson vesznek részt, ami elsősorban a mi fiatal újságíróink számára fontos.
– A Duna Televízió néhány munkatársához baráti szálak is kötnek.
– Igen, kedves volt kollégáink ott dolgoznak. Többek között Bódis Gábor, a tájékoztatási igazgató és Németh Árpád, az egyik főszerkesztő, és mások. Őket azért említem, mert most itt vannak közöttünk és sokat köszönhetünk nekik, hogy a jelenlegi együttműködés létrejött, létrejöhetett.
Készülődés
– Amikor e beszélgetés megjelenik az újságban, olvasóink zöme már látta a közös produkciót. Ennek ellenére mondjuk most el, hogy milyen műsorok készültek közösen és kik voltak azok kivitelezői.
– Az elképzelés az volt, hogy a rokon műsoraink találkozzanak, vendégül lássák azokat a műsorokat, amelyek hasonlóak és népszerűek itt is és a Duna Televízióban is. Elsőként a híradót említem. Részünkről Erdély Annamária vezeti, a Duna Televízió részéről pedig Szöllősi Györgyi. Ezt követte a sporthírek, majd a Cimbora gyermekműsor. Szombaton este nyolc órakor kezdődött valójában az igazi est. Ekkor indult a Kívánságkosár és a Jó estét, Vajdaság! együttes műsora. A Duna Televízióból Morvai Noémi, részünkről pedig Kruncz Anikó és Brücker István voltak a műsorvezetők. Ezt követte a Térkép, a Duna Televízió azon népszerű műsora, amelynek Németh Árpád a főszerkesztője. Ebben a műsorban rövid, csattanós történetek jelennek meg a világ minden részéről, ahol magyarok élnek. Most mi voltunk a vendégek. Láthattuk volt kollégánkat, Németh Árpádot, a műsort pedig Szebeni István és Ökrös Edit vezették. A Jelenlét, illetve a Kikötő művelődési műsor Orovec Krisztina és Kembe Sorel-Arthur vezetésével készült. Most néhány nevet említettem csupán, de az előkészületekben az egész szerkesztőség részt vett, és ezúttal is köszönetet mondunk munkájukért.
A Duna mozi előtt a Vajdasági RTV kocsijai
– Hányan vagytok a magyar szerkesztőségben?
– Huszonhatan.
– És a Duna Televízióban?
– Nem tudom pontosan, talán ötszázan.
– Mi az, ami közös az Újvidéki Televízióban és a Duna Televízióban?
– Talán csak annyi, hogy mindkettő közszolgálati televízió. Mindkettő tájékoztat, oktat és szórakoztat. Nekünk ezt a feladatot sokkal mostohább körülmények között kell ellátnunk, mint pesti kollégáinknak. Nincsenek meg a megfelelő műszaki feltételeink, meg sokkal kevesebben is vagyunk egy-egy műsor elkészítéséhez. Nem hiszem, hogy az olvasóknak sokat mond, ha azt mondom, hogy mi fejenként több mint száz percet is legyártunk havonta, de higgyék el, hogy ez valóban sok. És nem mindig van hozzá műszaki támogatásunk, nincsen felvételező csoport…
Ökrös Edit és Szebeni István
Bódis Gábortól azt kérdezem, a politikai műsorok főszerkesztőjeként hogyan került a Kívánságkosár műsorába?
– Úgy, hogy az Újvidéki Televízió főszerkesztője kitalálta, ott a helyem. És ezzel lehet, hogy óriási karrier kezdődött számomra, ugyanis kívánságokat olvastam be, amit még soha életemben nem csináltam.
– Budapestről hogyan látod az itteni médiát?
– Németh Árpáddal másfél évtizedet töltöttünk itt. Tudjuk, hogy mi volt abban az időben a televíziózás, és látjuk, hogy mivé lett ma. És nemcsak a televíziózás, hanem általában a magyar tájékoztatás. És ebben a Magyar Szó sem kivétel. De a hanyatlás sajnos a televíziózáson látszik meg a legjobban, mert az kerül a legtöbb pénzbe. És most nem a jelenlegi csapatot akarom bírálni, őket inkább dicséret érdemli, hogy abból a kevésből, ami a rendelkezésükre áll, jó műsorokat tudnak készíteni. A tévé az állami, de a Magyar Szó sem kapott semmi jót abból, hogy magyar irányítás alá került. Úgy tudom, és remélem, hogy hamarosan többpárti parlamentje lesz a vajdasági magyarságnak, amelyben nemcsak pártok, hanem civil szervezetek, a civil szféra is jelen lesz. Abban bízok, hogy elődeiknél sokkal gondosabban ügyelnek majd a Magyar Szóra és a vajdasági médiára.
Orovec Krisztina és Kembe Sorel-Arthur
Bódis Gábor (jobbról) a Kívánságkosárban
Németh Árpád (jobbról) a Térkép műsorban Szebeni Istvánnal és Ökrös Edittel
Buda Hajnalka: Ez így jó lesz
A stúdió hangulata
