A téli hónapokban, a legkeményebb fagyok idején is rendszeresen megfigyelhetünk utak mentén, fákon, villanypóznákon, bokrok hegyében vagy éppen valamelyik földkupac tetején felborzolt tollakkal pihenő, gubbasztó, barnás színezetű, esetleg világosabb, majdnem fehér hasú ragadozó madarakat, egerészölyveket. A vajdasági egerészölyv-állomány telente felszaporodik a hozzánk északról érkező telelő, kóborló példányokkal, amit a gyűrűzési adatok is igazolnak. A nálunk kikelt ölyvek egy része délebbre, a mediterrán térségbe húzódik le.
Vajdaságban az egerészölyvek a leggyakoribb ragadozó madarak. Tavasszal és nyáron a folyó menti erdőkben, a legelőket tarkító ligetekben, ültettet akácosokban és nyárfatelepítésekben költenek, ritkán kerülnek szem elé. Az ölyvek előszeretettel üldögélnek az utakat szegélyező fákon, oszlopokon, kihasználják az út menti gazosok, lucernatáblák kínálta zsákmányszerzési lehetőséget. Naponta több mezei pockot és egyéb rágcsálót pusztítanak el, ezzel jelentős hasznot hajtva a mezőgazdaságnak. A nevük is utal táplálkozásmódjukra, a rágcsálóvadászatra. Legfontosabb zsákmányállatuk a mezei pocok. Pocokinváziós években kizárólag rágcsálókkal táplálkoznak, nagy hasznot hajtva ezzel a mezőgazdaságnak.
A napokban az egyik városszéli elhagyott mezőgazdasági birtokról riasztottak, hogy valami „nagy sas” akadt fenn a drótkerítésen. A madár bal lábának ujjait barna cérnazsineg kötötte gúzsba, a lelógó cérna beleakadt a kerítés drótjába és a madár nem tudott szabadulni. A fennakadt ragadozó madár, egy sötétebb tollruhás egerészölyv bal lábának középső ujja már le volt száradva, és a csüdje is a fagyás jeleit mutatta.
Búza Tibor sólyomfarmján az alkalmazottak altatás alatt a sérült lábú madarat megszabadították a lábujjak elhalását okozó zsinegtől. A madár két adag, több mint tíz deka darált húst kapott vékony csövön át, egyenesen a begyébe (a ragadozó madaraknak álbegye van, ami a nyelőcső tágulata), majd egynapi megfigyelés után szabadon engedték. Sajnos a sérült bal lábára nem tudott ráállni, kérdés, hogy tudja-e vadászatra használni, de remény van arra, hogy valamelyest javul a madár állapota. A sérülés fokából arra lehetett következtetni, hogy a barna cérna már több hete a lábujjain volt, és nem tudott tőle megszabadulni. Kénytelen volt egy lábbal vadászni, ennek ellenére nem volt nagyon legyengülve.
Nyilvánvaló, hogy nem véletlenül gabalyodott bele a vastag barna cérnába, valaki nagyszemű hálót font a cérnából, csapdát készített, úgynevezett kocka hálót, alá valamilyen élő csalit tett, amire az éhes madarak télen hamar rácsapnak és a zugmadarász hálójába gabalyodnak. Hasonló történt a sérült ölyvvel is, ám valahogy kiszabadult a hálóból, de a lábára csavarodott cérnától már nem tudott megszabadulni.
Nyitókép: A műtőasztalon az altatógáz hatására hamar elaludt az sérült ölyv
