Adán erdélyi körtefát ültettek a helyi Csodaszarvas Barantacsapat tagjai, miután a romániai Székelykeresztúron részt vettek a VI. Balassi Bálint Kupán, ahonnan ifjú szablyavívójuk révén nemcsak első helyezéssel tértek haza, hanem a házigazdák ajándékával, két facsemetével is. Ezeket az adai strandfürdőben, illetve az Aranykapu Művelődési Egyesület közreműködésével a tájházban ültették el. Id. Sziráki Miklós, a Csodaszarvas csapatvezetője megjegyezte, hogy a héten nemcsak Adán került erdélyi körtefacsemete a földbe, hanem a kupán részt vett többi barantacsapat révén a Felvidéken, az anyaországban és Erdélyben is. Mint mondta, a házigazdák ajándéka nemcsak baráti gesztus, hanem a magyarságon belüli kapcsolatteremtés fontosságát és a nemzeti összetartozás érzését hívatott erősíteni. Akárcsak a Balassi-kupa, amely sokkal több egy szablyavívó versenynél.
– A Balassi-kupán tavaly vettünk részt első alkalommal, akkor Topolyán rendezték meg. Ezúttal viszont az erdélyi Székelykeresztúron voltunk, ahol Vukics Ferenc, az Országos Barantaszövetség elnöke nyitotta meg a tornát, amelyet az Erdélyi Barantaszövetség szervezett meg. A Balassi-kupán egyetlen versenyszám szerepelt, a szabad szablyavívás, amely során a barantázó vívósisakban, polifón szivaccsal borított, ólombetétes szablyákkal, szabad stílusban vívtak a pontozóbírók előtt – magyarázta Sziráki Miklós. – Egy-egy összecsapás öt pont megszerzéséig tart. A kéz- és lábtalálat egy-egy pontot, a test két, a fejtalálat viszont három pontot ér. A kupát minden évben más színhelyen rendezik meg, a Kárpát-medence más-más országában, így a Felvidéken, Magyarországon, Erdélyben és a Délvidéken. A nemrég megtartott kupán az említett vidékekről érkezett barantázók szerepeltek, összesen 154-en, tíztől ötvenéves korig. Adáról négyen utaztunk, a két csapatvezető, Varnyú Árpád és jómagam, illetve ifj. Sziráki Miklós és Lénárd Dániel. A kupán ifj. Sziráki Miklós a tizennégy éves korig terjedő csikó kategóriában megszerezte az első helyett. A torna fontos, mert erősíti a csapatszellemet és ápolja a magyar vitézi hagyományokat, köztük a szablyavívást. A kupa névadója éppen ezért Balassi Bálint, aki kiváló vívó hírében állt. Ezek az összejövetelek azonban nemcsak a testkultúráról és a hagyományápolásról szólnak, hanem a Kárpát-medencei magyarság egészét kívánják összefogni, ezért fontos részük a barátkozás és kapcsolatteremtés. A házigazdák ebből kiindulva mindegyik vidék képviselőjének adományoztak facsemetét, azzal az útravalóval, hogyha a fák megnőnek, együtt szedjük össze a gyümölcsüket és főzzünk belőle pálinkát, amivel majd koccinthatunk – közölte id. Sziráki Miklós, aki hozzátette, hogy a kupára a bácsalmási önkormányzat támogatásával jutottak el, amely kisbuszt bérelt az öt bácsalmási és a négy adai barantás szállítására. A két csapat tagjai együtt rótták le a kegyeletüket Petőfi Sándor emléke előtt a székelykeresztúri Gyárfás-kúriában. A kúria udvarának hátsó részén áll az a körtefa is, amelyről azt tartják a helybeliek, hogy a költő alatta írta az utolsó verseit, mielőtt eltűnt a segesvári csatában. Ezenkívül megtekintették a segesvári várat is.
Id. Sziráki Miklós elmondta, hogy mostanság már nemcsak a Kárpát-medencében alakulnak és működnek barantacsapatok, hanem Ausztriában, Németországban és Svájcban is, de a japánok is érdeklődnek a hagyományos magyar harcművészet iránt. Magyarországon egyes iskolákban már tantárgyként oktatják, és a barantaszövetség azt tervezi, hogy Budapesten baranta edzőképző iskolát alapít.
