Robosztus kidolgozás, még nem fordítottak gondot az áramvonalasságra (Fotók: Gergely József) A Felsőhegy mellől, Gombosfaluból Magyarkanizsára elszármazott Ördög Attilát már gyerekként is vonzották a műszaki dolgok, sok mindenhez volt érzéke. Akkoriban a faluban csak neki, a pálinkafőző fiának volt zongorája. Mi, az osztálytársai csodájára jártunk, hiszen falusi parasztgyereknek nem mindennapi élmény volt élőben hallani Attila zongorajátékát. Amikor apja kidobta a lerobbant Tomos motorkerékpárját, Attila nekilátott és megbütykölte, újra hajtható állapotba hozta. Kitanulta az autószerelő szakmát, Magyarkanizsán szerelőműhelyt tartott fenn, de már felhagyott a gépkocsik szervizelésével, orvos feleségének segít, poliklinikájukon sokféle gépet és berendezést kell karbantartani.
Tágas belső kialakítású a Cadillac
Attila becsukta ugyan javítóműhelyét, de a gépjárművek, az autók iránti, kiskorában fellobbant érdeklődése négy évtized távlatából is tovább él. A műhely melletti udvaron a négykerekű, saját építésű turistakerékpártól kezdve, a kisebbfajta jachton keresztül az amerikai országúti cirkálókig több érdekes, egyedi, és igencsak feltűnő jármű büszke tulajdonosa.
– Munkám során az amerikai kocsikat találtam a legjobban kidolgozottaknak, nem a legprecízebbek, de nagyon megbízhatók és masszívak. Tiszteletet parancsoló, méretes országúti cirkálókat építettek. Amerikában nem számított a motor fogyasztása, még ma is nagyon olcsó az üzemanyag. A látvány és a kényelem volt a legfontosabb. Kevevári (kovini) ismerősöm udvarán egy nagy amerikai Mercury autó porosodott, szétfagyott a motorja, hat-hét éve állt félrelökve, csak a helyet foglalta a kertben. A tulajdonos ingyen odaadta a Mercuryt, csak ne kelljen tovább kerülgetnie az ócskavasat. Én még láttam benne fantáziát, és nekifogtam a felújításának. A hatalmas motor helyére egy kétezer köbcentis Mercedes motort építettem be, amelynek a fogyasztása jóval szerényebb, megelégszik nyolc liter üzemanyaggal is. A motor és a váltó a Mercedesé, a többi karosszéria eredeti, nem volt szétrohadva, jófajta acélból készítik az amerikai kocsikat.
Szép időben jól mutat a hosszú, nyitott, fehér limuzin
A másik szerzeményem egy Cadillac, amely huszonkét évig állt kidobva Szabadkán. Ócskavasként vettem meg, és ezt is felújítottam. Az 1974-ben készült járművet valamikor Kanadából hozták be, de az üzemanyagválság és drágaság miatt csakhamar kivonták a forgalomból. Kanadában egy rendezvényszervezőé volt a hatalmas fehér limuzin, amelyben még Elvis Presley is utazott, amikor koncertezni járt. Tehát azt is mondhatnánk, hogy legendásan híres előélete volt ennek az autónak. A Cadillac leszaladt motorja helyébe is dízel Mercedes motort építettem be, amely már hét liter gázolajjal megelégszik. Az eredeti 8000 köbös motor 280 lóerőt fejtett ki, amire a kéttonnás jármű mozgatásához szükség is volt. Akkori fogyasztásáról jobb nem beszélni. A Cadillac tetejét én vágtam le, kabrioletté alakítottam át, de télire visszaszerelhető néhány perc alatt, és máris újra zárt autó lesz belőle.
Közúti forgalomban nem szoktam velük furikázni, a mindennapos ügyes-bajos dolgok intézésére azért mégsem alkalmasak, különösen a mi viszonyaink között, de ünnepségekre, lakodalmakra jutányos áron mindkét limuzin kibérelhető. Sofőrt is adok melléjük, mert bár automata váltójuk van, a vezetésüket szokni kell – mondta Ördög Attila, a nagy autók szerelmese.
