A földi élet és az emberiség fennmaradása szempontjából létfontosságú globális klímavédelmi keretmegállapodást fogadott el a hét végén a Párizshoz közeli Le Bourget-ban 195 állam képviselője. Az ENSZ 21., a tervezettnél egy nappal később lezárult klímakonferenciáján véglegesített átfogó, jogilag kötelező dokumentum egyedülálló: a világ országai először írtak alá ilyen horderejű egyezményt.
Ebben kötelezik magukat a Föld-légkör felmelegedése elleni küzdelemre és arra, hogy soha nem látott mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátást. Ezzel elérhető, hogy bolygónkon a felmelegedés átlagértéke (a század végéig) ne haladja meg a pusztulással fenyegető két Celsius-fokot. Bár szankciókról nincs szó a kötelezettségszegőkkel szemben, a célok eléréséhez szükséges finanszírozásról számszerű megállapodások születtek. Az új klímamegállapodást történelmi jelentőségűnek tartja és üdvözli a média, sok környezetvédelmi szakértő, politikus, civil szervezet, valamint az üzleti világ.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Laurent Fabius francia külügyminiszter és François Hollande francia államfő ünnepli az egyezmény elfogadását (Fotó: Beta/AP)
Viharos tapssal köszöntötték a jelenlévők szombaton este a Le Bourget konferencia-központban Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentését, amelyből kiderült: 13 napi kemény munka után sikerült elfogadni a klímamegállapodást. „Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes”– mondta, amikor a kezében tartott eszközzel jelképesen leütötte az egyezmény elfogadását.
Fabius szerint a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem vagy az alapjogok és a béke, s ezért nélkülözhetetlen a világ (minden országa) számára. Fabius közölte: a megállapodás „differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített és jogilag kötelező érvényű”. A gyakorlatban egyebek mellett segíti a szigetországokat abban, hogy védekezhessenek a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzt biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, a kőolajcégeknek pedig lehetőséget nyújt a kitermelés diverzifikálására. A rendkívüli horderejű egyezmény a 21. ENSZ-klímakonferencián (COP21) résztvevő 195 ország együttműködésének az eredménye. A tervek szerint a már megbukott, de még 2020-ig hatályos Kiotói Jegyzőkönyvet váltja fel.
A tervezettnél egy nappal később elfogadott új keretmegállapodás az éghajlatváltozás elleni egységes és átfogó (globális) nemzetközi lépéseket összegzi, határozza meg, illetve kínál megoldásokat a következő 20-30 évre, szigorú kötelességeket és feladatokat hárítva az érintett országokra. Ezek közül kiemelkedik a környezetkímélő (megújuló energiaforrásokat alkalmazó) technológiákra való fokozatos átállás, ami az eddigi gyakorlathoz képest teljes szemléletváltásra utal.
A párizsi egyezmény prioritása, egyszersmind egyik legfontosabb eleme mégis az, hogy az aláíró országok a Föld légkörének felmelegedését – a század végéig – két vagy inkább a sokkal hatékonyabb 1,5 Celsius-fok alatt tartsák (az iparosodás előtti mértékhez képest). Ezzel összhangban az országok (önkéntes felajánlásaiknak megfelelően) tovább csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, amit a tudomány az éghajlatváltozás és a Föld felmelegedésének okozójaként emleget. Egy-egy ország kibocsátáscsökkentését ötévente ellenőriznék 2018-tól.
A megállapodás fontos eleme, hogy a klímacélok elérésének költségeire is külön súlyt helyez. A vezető hatalmak ugyanis vállalták: 2020-ig évi százmilliárd dollárt fordítanak éghajlatvédelemre. (A pénzből a fejlődő országok környezetvédelmi programjait is finanszíroznák, de jutna a klímaváltozás által leginkább sújtott térségek kártalanítására is.). A későbbiekben ez az összeg, amelyet a világszervezet Zöld Klíma Alapja kezel, tovább emelkedne.
Az általános és kötelező érvényű elemeket is tartalmazó keretmegállapodás betartásával remélhetőleg megállítható a Föld légkörének fokozatos és végzetes katasztrófával fenyegető felmelegedése. Az országok várhatóan 2016 áprilisa és 2017 áprilisa között írják alá, de a megállapodás akkor lép hatályba, ha már legalább 55 nemzeti parlament törvénybe iktatta.
Nem egyértelmű azonban, hogy milyen ütemben kellene megvalósítani a dokumentumban megfogalmazott ambiciózus célkitűzéseket. Gondot okozhat a vállalt kötelezettségek betartásának ellenőrzése is, mint ahogyan az is, hogy az egyezség semmilyen szankciókat nem helyez kilátásba azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat.
Ha az átlaghőmérséklet emelkedését nem sikerül 2 fokban maximalizálni, az egész bolygó éghajlata egyre melegebb lesz, s ez végső esetben az élet kipusztulásához vezethet.
A tudomány szerint a klímaváltozást, s az annak részét képező jelenlegi globális felmelegedést, elsősorban a felelőtlen emberi tevékenység (technikai civilizáció) okozza. A folyamat az utóbbi évtizedekben rengeteg természeti és egyéb katasztrófát okozott világszerte. A következményeket többnyire azok a szegény országok szenvedték meg (eddig), amelyek a legkevésbé okolhatóak a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedéséért.
A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában tegnap alkalmi felvonulással követelték a helyi hatóságoktól, hogy a klímacsúcson elfogadottakat a gyakorlatban is alkalmazzák. Egyebek mellett – mint a felvételen látható molinó is tanúsítja – a szénfűtésű hőerőműv
