Ismét személyesen tárgyalhatna egymással Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy megpróbálják rendezni az ukrán válságot, amely kiterjedt háborúval fenyeget. A Kreml szerint korai még tényként kezelni a csúcstalálkozót, amelynek lehetőségét előzőleg Párizs jelentette be. Az amerikai és az orosz külügyminiszter mindenesetre február 24-én személyesen tárgyal egymással.
Elvi megállapodás született egy orosz–amerikai csúcstalálkozóról, amelynek előkészítésében fontos szerepet játszott Emmanuel Macron francia államfő. Macron vasárnap telefonon beszélt Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin elnökkel, előzőleg pedig egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is. Párizs szerint Macron javasolta Bidennek és Putyinnak, hogy személyes találkozón vitassa meg az „Európa biztonságára és stratégiai stabilitására” vonatkozó ügyeket. A nagyarányú orosz csapatösszevonás miatt Ukrajna körül és az országban kialakult – kiterjedt háborúval fenyegető – válság, valamint az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott orosz biztonsági garanciaigények ebbe a kategóriába tartoznak. A tárgyalásokat épp ezért folytatni kellene a válságban érintett összes fél bevonásával.
Sokan napi szinten kelnek át az orosz szeparatisták által kikiáltott „népköztársaságot” Ukrajnától elválasztó ellenőrzőponton. A felvétel tegnap a novotroitszke átkelőnél készült (Fotó: Ap via Beta)
A francia elnöki hivatal közölte: Biden és Putyin csúcstalálkozójának lényegi elemeit február 24-én (csütörtökön) tisztázza az orosz és az amerikai külügyminiszter. Bár a helyszínről nem tesz említést a közlemény, elképzelhető, hogy Szergej Lavrov és Antony Blinken megbeszélésének helyszíne Genf lesz. Az Elysée-palota arra azonban felhívta a figyelmet, hogy Biden és Putyin találkozójára csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. A feltételhez a Fehér Ház is ragaszkodik.
Macron és Putyin egyetértett abban, hogy tárgyalásokkal mielőbb véget kell vetni a fegyveres összecsapásoknak Kelet-Ukrajnában, ahol Luhanszk és Donyeck régióban a Moszkva támogatta orosz szakadárok és a kijevi kormányerők napok óta egymást lövik több helyszínen az egymást elválasztó demarkációs vonalak mentén. (A fegyveres incidensek kirobbantásáért mindkét fél a másikat okolja. Az összecsapások, lövöldözések tegnap ismét halálos áldozatokat követeltek mindkét oldalon.)
Megállapodtak abban is, hogy a munkába bevonják az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselőiből álló összekötő csoportot, amely a 2015-ös minszki megállapodás óta vállal szerepet a kelet-ukrajnai konfliktus kezelésében. Az orosz csapatösszevonások miatt Ukrajna határain kialakult katonai feszültség enyhítése érdekében pedig a napokban Párizsban több egyeztetést is tartanak.
Moszkva is megerősítette, hogy Putyin és Macron támogatta az ukrán helyzet diplomáciai eszközökkel történő megoldását. A kelet-ukrajnai Donyec-medencében történt legújabb fegyveres összetűzésekért az ukrán biztonsági erőket tette felelőssé. (Putyintól eltérően az ukrán elnök orosz tüzérségi provokációkról beszélt Macronnak, miközben a békés megoldást szorgalmazta.) Az orosz elnök szerint „Kijev csak imitálja a tárgyalást” és elutasítja a minszki megállapodások végrehajtását. A külföldtől kapott modern fegyverek birtokában pedig késztetést érez arra is, hogy katonai erővel oldja meg a problémát a Donyec-medencében. (A szakadárok is azzal vádolják Kijevet, hogy napokon belül katonai offenzívát akar indítani ellenük, de ezt az ukrán vezetés hazugságnak tartja, és szerinte a másik oldal készül támadásra.)
Putyin ugyanakkor biztosította Macront arról, hogy Moszkva kivonja harmincezer katonáját Fehéroroszországból, amint véget ér a közös hadgyakorlatuk a kijelölt helyi erőkkel. A manővereket eredetileg vasárnap kellett volna befejezni, ám a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusokra hivatkozva hosszabbítás következik. A fordulat sokakban felerősítette a Nyugaton egyre gyakrabban elhangzó gyanút, amely szerint Oroszország (hamarosan, több irányból is) katonai inváziót indíthat a Fehéroroszországgal is határos Ukrajna ellen. A nyilatkozatok és elemzések jó részéből az derül ki, hogy Oroszország és Ukrajna már a háború küszöbéig jutott.
A Kreml szerint nincs még konkrét terv Biden és Putyin találkozójára. Az orosz elnök szóvivője tegnap azt mondta, hogy korai még a csúcstalálkozóról beszélni. Dmitrij Peszkov azonban megerősítette: „egyetértés van abban, hogy külügyminiszteri szinten kell folytatnunk a párbeszédet”.
Annál inkább, mivel szerinte Kelet-Ukrajnában rendkívül feszült a helyzet, amiért Kijevet okolta. Washington és szövetségesei pedig Moszkvát sejtik a térségben kirobbant újabb harcok mögött, és úgy ítélik meg, hogy Oroszország a válságot ürügyként akarja felhasználni az Ukrajna elleni nagyszabású támadás megindítására.
A Fehér Ház továbbra is attól tart, hogy Moszkva invázióra készül, amire „nagyon rövid időn belül” sor kerülhet. Az amerikai hírszerzés úgy tudja, hogy az orosz hadsereg vezetői már megkapták a parancsot Ukrajna lerohanásának előkészítésére. Blinken kifejezte reményét, hogy Putyin végül nem adja ki a tűzparancsot, egyszersmind közölte: az amerikai elnök kész bármikor, bármilyen formában találkozni Putyinnal, ha ez segíthet a háború megelőzésében.
Moszkva kezdettől fogva tagadja, hogy támadásra készül, és az ezzel kapcsolatos híreket félelemkeltésnek, információs terrorizmusnak nevezi. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az EU ugyanakkor arra készül, hogy ha Moszkva megszegi az ígéretét, példátlan szankciókkal sújtja Oroszországot és vezetőit, illetve közeli munkatársaikat, szövetségeseiket.
Az amerikai elnök környezetéből kiszivárgott, hogy milyen büntetőintézkedésekkel készülnek. Washington állítólag azt tervezi, hogy magas rangú orosz tisztségviselőket és fontos vállalatokat tesz a szankciós listára, ami vagyonbefagyasztással, s egyéb megtorlásokkal járhat, így akár azzal is, hogy a nagy orosz bankoknak megtiltják az együttműködést az amerikai pénzintézetekkel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont nyilvánosan beszélt arról (vasárnap este először), hogy az Ukrajna elleni invázió esetén az EU elvágja Oroszországot a nemzetközi pénzügyi piacoktól és megakadályozza nélkülözhetetlen termékek exportját ebbe az országba. Berlin pedig hajlandónak mutatkozik a nemrég (majdnem tízmilliárd dolláros költségen) megépített, ám még üzembe nem helyezett Északi Áramlat 2 gázvezeték beáldozására is, hogy jobb belátásra bírja Moszkvát. A csőrendszeren orosz földgáz érkezne Németországba, illetve az EU-ba.
Nyitókép: Világszerte aggodalommal kísérik az Ukrajna körüli fejleményeket (Fotó: Ap via Beta)
