Kanada és Mexikó vámokat kapott Trumptól

Ígéretéhez híven, Donald Trump megkezdi az importvámok növelését. Első lépésben az Egyesült Államok két fontos kereskedelmi partnerét, Kanadát és Mexikót bünteti meg: február 1-jén 25 százlék vámmal sújtja az onnan érkező árukat. A fő rivális Kína egyelőre megúszta. Ám a büntetőtarifák visszaüthetnek: dráguláshoz vezethetnek az USA-ban, jóllehet Trump az árak letörését ígérte az elnökválasztási kampányban, ami jelentős mértékben hozzájárult a győzelméhez.

Korábbi fenyegetéseit beváltva február 1-jétől büntetővámokkal sújtja a Kanadából és Mexikóból érkező importárukat az amerikai elnök. Donald Trump rendelete szerint a két országból az Egyesült Államokba kerülő termékeket 25 százalékos vámmal kell megterhelni. Ez a szint azonban – miként az elnök a minap megjegyezte – „idővel emelkedhet”, de maradhat változatlan is. (Az még bizonytalan, hogy az intézkedés vonatkozik-e a kőolajra is.)

Mexikó és Kanada azért vívta ki Trump haragját, mert szerinte illegális migránsokkal és kábítószerekkel (főként fentanillal) „árasztják el” az Egyesült Államokat, ráadásul kisebb értékben vásárolnak amerikai árucikkeket, mint amennyit az USA-ba exportálnak. Az Egyesült Államok határőrsége azt állítja, hogy a 2024-es pénzügyi évben 32 700 személyt fogtak el az északi határon (illegális átkelés kísérlete során) és csaknem másfél milliót a délin, vagyis a Mexikó felé eső részeken. A fentanillal is hasonló a helyzet: a gyártásában és az USA-ba csempészésében a mexikói drogkartellek játszák a főszerepet. Az amerikai kábítószer-ellenes állami ügynökség (DEA) tavalyi jelentéséből legalábbis ez derül ki. Kanada neve nem is szerepel a terjedelmes dokumentumban. Hírek szerint azért nem, mert a 2024-es pénzügyi évben alig 19,5 kilogramm fentanilt foglaltak le az amerikai hatóságok a kanadai határon. Ezzel szemben a mexikóin majdnem 9,6 tonnát.

A FENTANILRA HIVATKOZIK

Az viszont igaz, hogy Kanada többletet halmozott fel az USA-val folytatott kereskedelmében. Ez az összeg 67,8 milliárd dollár volt 2023-ban, tavaly ennél kevesebb lehetett. Végleges hivatalos kimutatás híján szakértők 45 milliárd dollárra becsülik az amerikai deficitet az északi szomszédjával folytatott áruforgalomban. Az összeg eltörpül a Kínával szemben kialakult 270,42 milliárd dolláros tavalyi hiány mellett.

Trump már közölte, hogy emiatt, s mert Kínából fentanilt szállítanak az USA-ba (amivel százezrek halálát okozzák), Pekingben is fel kell készülniük az amerikai büntetővámokra. Egyelőre azonban halogatja a döntést. (Korábban 10 százalékos tarifáról beszélt.) Óvatossága azzal függhet össze, hogy a vámfenyegetéssel több engedményre akarja rávenni Kínát.

HÁBORÚ FENYEGET

Trumpot az is motiválhatja a Kanada és Mexikó elleni „hadjáratában”, hogy számára nem megfelelő vezetők irányítják a két országot. A liberális Justin Trudeau kanadai kormányfő ugyan január elején lemondott, de a – tavaly júniusban hat évre megválasztott, és a végrehajtó hatalmat gyakorló – radikális baloldali Claudia Sheinbaum mexikói elnök aligha hajlandó erre Washington fenyegetőzései miatt. Sőt már többször nyomatékosította, a vámemelésre azonos mértékű ellenintézkedésekkel válaszol. Hasonló figyelmeztetések érkeztek azoktól az országoktól is, amelyeket (a kétoldalú kereskedelemben amerikai oldalon kialakult deficitre hivatkozva) Trump szintén büntetővámokkal fenyegetett meg. Ha beváltja fenyegetéseit, akár globális kereskedelmi háborút robbanthat ki. (Ezenkívül jelentősen emelkedhetnek hazájában a fogyasztói árak. Ezzel pedig meghiúsulhat választási kampányának egyik fontos ígérete, amely szerint megfékezi az inflációt, vagyis véget vet a drágulásoknak.)

HASONLÓ AZ ÁLLÁSPONTJA

Riogatásai nemcsak az amerikai kereskedelmi pozíció javítását szolgálhatják, hanem egyéb célokat is. Befolyásolhatják az államközi kapcsolatokat (Washington reményei szerint saját javára), alku tárgyát képezhetik és egy-egy (parlamenti-, vagy elnökválasztás) eredményét is eldönthetik (úgy, hogy az megfeleljen Trump érdekeinek).

Trudeau lemondása miatt Kanadában (amely nem mellesleg Mexikóval együtt az USA egyik kulcsfontosságú kereskedelmi partnere) az idén (valószínűleg előrehozott) törvényhozási választás következik. Az is feltételezhető, hogy konzervatív kormány kerül hatalomra, Pierre Poilievre vezetésével, aki alighanem sokkal jobban megfelel majd Trump elvárásainak, mint Trudeau. Megválasztott elnökként Trump november végén Floridában fogadta Trudeau-t, de hosszú beszélgetésükön nem találta meg vele a közös hangot. Sokakat ezek után már meg sem lepte a hír, hogy a kanadai miniszterelnök lemondott.

Poilievre-nek talán könnyebb dolga lesz, ha hatalomra kerül, mivel több fontos kérdésben is hasonló az álláspontja Trumpéhoz. Ám az amerikai elnöknek arról a javaslatáról, hogy (adózási és katonai védelmi előnyök érdekében) Kanada csatlakozzon az Egyesült Államokhoz ő sem akar hallani. Már tudatta is vele: „Kanada soha nem lesz” az USA része.

Trump korábban azt nyilatkozta: ha szép szóval nem megy, gazdasági erővel próbálja meg rákényszeríteni északi szomszédját arra, hogy csatlakozzon hazájához 51. tagállamként. Az adu az ő kezében van, hiszen Kanada nagymértékben függ az Egyesült Államoktól: oda irányul ugyanis az exportjának csaknem 75 százaléka.