Teljes bizonytalanság övezi a szíriai békekonferencia mára tervezett új fordulóját. Az viszont egészen biztos, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció és az orosz légierő sorozatos bombázásai ellenére az Iszlám Állam (IÁ) továbbra is tartja magát. Sőt, a Szíria keleti és Irak nyugati felét ellenőrző terrorszervezet igyekszik növelni befolyását a világ más térségeiben is. Európában (különösen a Balkánon), Afrikában vagy épp Ázsiában már rég megvetette a lábát, és folyamatosan terjeszkedik. Ha Szíriából vagy Irakból kifüstölnék, nyugodtan áttehetné a székhelyét máshová. Afganisztánba, Líbiába vagy másik afrikai országba (például Szomáliába).
A dzsihadista szervezet nemcsak megerősödött, hanem az Europol szerint immár képes – a párizsi vérengzéshez hasonló – nagyszabású európai merényletek végrehajtására is. Más kontinenseken szintén lecsaphat, ahogyan azt tavaly októberben Egyiptomban megtette, amikor felrobbantott egy orosz utasszállító repülőgépet.
Emberei sok országban jelen vannak. Egy részük csak fanatikus szimpatizáns, mások viszont szolgáltak az IÁ-állam (kalifátus) hadseregében, majd hazatértek. Becslések szerint minden ötödik IÁ-harcos nyugat-európai. Az ókontinens keleti részéből kevesen mentek a kalifátusba, a Balkánról viszont annál többen. Elsősorban Boszniából, Macedóniából és Koszovóból, ahonnan már legalább háromszázan csatlakoztak az IÁ-hoz, közöttük nők is. A koszovói dzsihadisták egy része meghalt, mások még a kalifátusban harcolnak, több mint százan pedig visszatértek hazájukba.
Boszniából még többen mehettek a Közel-Keletre. Milorad Dodik tavaly novemberben azt mondta, hogy egész Boszniában 3400 (iszlamista) terrorista sejt van. A boszniai szerb elnök szerint ezek csak arra várnak, hogy akcióba léphessenek. Nyugat-európai titkosszolgálatok azt is tudni vélik, hogy az IÁ épp Bosznia hegyei között működteti azok a táborait, amelyekben kiválogatja a hozzá csatlakozni kívánó radikális európai fiatalokat.
Bár továbbra is a Közel-Kelet az IÁ legfontosabb utánpótlási forrása, minden ötödik harcosa már Európa nyugati országaiból érkezik. A radikalizmust vizsgáló nemzetközi kutatóintézet (ICSR) legfrissebb kimutatása arról tanúskodik, hogy Franciaországból már csaknem 1200-an mentek harcolni Szíriába és Irakba. Németországból és Nagy-Britanniából feleannyian.
Ha viszont megnézzük, hogy egymillió lakosonként hány iszlamista terroristát adhatott egy-egy uniós ország, egész meglepő adatokat kapunk. Az első helyet ugyanis biztosan uralja Belgium, ahol csaknem negyven dzsihadista jut egymillió állampolgárra. Ez azt jelenti, hogy az EU-tagok közül – a lakosság arányához mérve – Belgiumból csatlakoztak a legtöbben az IÁ-hoz. A hatóságok legalább 440 olyan személyről tudnak, aki a terrorszervezethez ment harcolni.
A dobogós helyeken tanyázik még Dánia (27) és Svédország (19). Franciaország azonban (e kritérium alapján) már csak a negyedik (az egymillió lakosonkénti 18 iszlamista terroristájával).
