Ebből elég volt! A félreérthetetlen üzenetet az adócsaló iparágnak szánta Pierre Moscovici. Az EU gazdaságért és adóügyekért felelős biztosát a világméretű offshore-botrányt kavart Panama-iratok hozták ki a sodrából. Azokról a titkos „papírokról” van szó, amelyeket a Mossack Fonseca neves és kiterjedt nemzetközi hálózatot működtető panamai ügyvédi irodától loptak el, majd újságírók kimazsolázták belőlük a kényes adatokat, és április eleje óta folyamatosan jelentetik meg a médiában.
A nyilvánosságra hozott információk szerint a világ rengeteg országából vezető politikusok, uralkodók, üzletemberek, oligarchák, hírességek, bűnözők, sőt kémek személyesen, esetleg családtagjaik vagy megbízottaik révén offshore cége(ke)t alapítottak. Bár az ilyen „vállalkozások” működése engedélyezett, gyakran (és sokan) visszaélnek velük. Elsősorban azért, mert alkalmasak a tulajdonos üzleti tevékenységének elrejtésére, miképpen gyanús és tiltott műveletek – így vesztegetés, pénzelrejtés, adóelkerülés, pénzmosás vagy épp fegyver- és kábítószer kereskedelem – fedésére is.
Becslések szerint legalább 7600 milliárd dollár lapul az offshore adóparadicsomokban. Ez akkora összeg, amekkorát Szerbia 176 év alatt lenne képes előteremteni a jelenlegi gazdasági teljesítménye mellett. De Németországban is két év megtermelt javainak és szolgáltatásainak összességét teszi ki.
Mások viszont úgy kalkulálnak, hogy csaknem 32 ezer milliárd (!) dollár van elrejtve az adóparadicsomokban, vagyis annyi, mint Japán és az Egyesült Államok együttes vagyona.
A temérdek pénz egy része magánszemélyeké, a többi (multinacionális) vállalatoké és (nagy)bankoké. Kérdés, hogy ekkora hatalom ellen mit tud tenni az EU azonkívül, hogy kibővíti a már korábban összeállított feketelistáját az adóelkerülést segítő államokról.
A Mossack Fonseca által alapított 215 ezer offshore céggel kapcsolatos 11,5 milliónyi irat – bő egy évig tartó – elemzéséből kiderült, ki és milyen szándékkal kereste meg a panamai ügyvédi irodát. Az ügyfelek között találni több tucat hivatalban lévő vagy már háttérbe szorult politikust és további 130 világhírességet. A lista azonban szinte naponta bővül.
Sokan úgy vélik, hogy Washington keze is benne lehet a leleplezésekben. A gyanakvók szerint célzott kiszivárogtatásról és előzőleg gondosan megszűrt iratokról van szó. Azzal érvelnek, hogy a hírbe hozott személyek között nem találni az amerikai politikai-gazdasági elit egyetlen tagját sem. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a CIA-hez közel állók között is akad jó néhány (magas beosztású) hírszerző és amerikai útlevéllel rendelkező egyén, akinek a neve szerepel az eddig közzétett dokumentumokban.
Az ügyvédi irodáról közben különös dolgok derültek ki, amelyek rossz fényt vetnek a 3,6 millió lakosú közép-amerikai országra is. A jogi cég a két tulajdonosról, társalapítóról kapta a nevét: a helyi származású Ramón Fonsecáról és a németországi születésű Jürgen Mossackról, akinek apja (Erhard) a II. világháborúban Hitler legrettegettebb fegyveres testületének, a Waffen-SS-nek volt a tagja.
Mindketten a panamai elit tagjai, befolyásos politikusok és üzletemberek tartoznak a baráti körükhöz. Ráadásul Fonseca tekintélyes politikai és közéleti személyiség, akinek írói munkássága is jól ismert honfitársai körében.
A Panama-iratok kapcsán ezért gyorsan megszólalt az ország elnöke is. Az egyik leggazdagabb családból származó Juan Carlos Varela hevesen elítélte a pénzügyi szektor visszaéléseit, amelyek szerinte rossz fényt vetnek hazájára. Főállamügyésze a napokban már többször ellenőriztette a Mossack Fonseca székházát Panamavárosban, ahol bizonyítékokat kerestek a törvénytelen működésre.
A botrányt személyes ügyként kezelő államfő dörgedelmes beszédben üzente: mindent megtesz, hogy az ország hírnevén ne essen csorba. Kissé azonban elkésett, a jó hírnevet nem lesz könnyű visszaszerezni. Az offshore bizniszelés ugyanis majdnem száz éve kezdődött Panamában. Az ország ugyanis 1919 óta működik közre törvénytelen vagyonok kifehérítésében és gyanús üzletek legalizálásában. Ennyi idő alatt folyamatosan gyarapodtak és finomodtak a módszerek. A pénzügyi műveletek résztvevőit ugyanakkor szigorú titoktartási törvények védik a lebukástól, valamint az egyéb kockázati tényezőkkel szemben. A panamai politikusok legalább 25 éve ígérgetik, hogy helyreállítják az ország tekintélyét. Az igyekezetet azonban már több korrupciós ügy árnyékolta be.
Az afférok egyikébe belekeveredett Ricardo Martinelli előző államfő is, aki ötéves mandátuma lejárta után 2014 júliusában vált meg hivatalától. A milliárdos politikus-üzletember (még elnökként) állítólag szép summát csippentett le abból a 45 millió dolláros programból, amelyből szegény iskolásoknak adományoztak ennivalót.
Elnökként a bűnözés és a korrupció visszaszorítását hirdette meg ő is, de az ígértből nem sok valósult meg. Igaz, a gazdaság erőre kapott. Látványos és dinamikus fejlődés kezdődött: 2009 és 2014 között átlagban nyolcszázalékos volt a növekedés. A gazdaság egyik motorja továbbra is a Panama-csatorna, amelynek bővítése a nyáron fejeződhet be.
Az átadás időpontját eddig már többször elhalasztották, ezért a remélt nyári szalagátvágást is fenntartásokkal kell kezelni. Arra viszont mérget lehet venni, hogy a tervezettnél csaknem 1,6 milliárd dollárral nagyobb kiadás egy része nem a csatorna átalakítására folyt el.
