A Föld sorsáért sokan aggódnak, s igyekeznek minél többet megtenni a túléléséért, a fenntartható fejlődésért. Ám lehet, hogy erőfeszítéseik nem elégségesek, s a bolygó belerokkan a mérhetetlen kizsákmányolásba, pusztításokba, környezetszennyezésbe és az ember okozta egyéb rombolásokba.
A vészharangot egyre több szakember, tudós kongatja már. A minap megszólalt Stephen Hawking, a fiatalon kerekesszékbe kényszerült világhírű elméleti fizikus is. Javasolta, hogy az emberiség mielőbb találjon magának (legalább) egy másik bolygót, ahol a jövőben élhet, mert a Földön akár száz év alatt rendkívül kedvezőtlenné válhatnak az életfeltételek. Szerinte bolygónk pusztulása viszonylag rövid idő alatt bekövetkezhet, az emberiségnek itt már nem sok maradt hátra. Talán ezer év, legfeljebb tízezer.
Akik tehát a Földön rekednek, azoknak utódai ennyi időre készülhetnek fel. A jelenleginél azonban sokkal mostohább körülményeket kell majd kibírniuk.
Ezért Hawking professzor célszerűbbnek tartja, ha már száz éven belül szedi a sátorfáját, aki tudja. Az emberiségre ugyanis számtalan veszedelem leselkedik, de ezek közül is kiemelkedik az éghajlatváltozás, a túlnépesedés, meteorbecsapódás, valamint a járványok és a természeti katasztrófák okozta pusztítás. A nukleáris fegyverekkel vívott esetleges háború következményeiről nem is beszélve.
Az atomháború veszélye továbbra is óriási. Amerikai tudósok és biztonságpolitikai szakértők egy csoportja még januárban arra figyelmeztetett, hogy a Föld közelebb áll a végpusztuláshoz, mint bármikor az elmúlt több mint harminc évben.
Az 1947-ben megalkotott híres apokalipszis órájukat ezért, amely szimbolikusan azt mutatja, hogy milyen közel jár az emberiség az ítélet napjához, január 26-án egy picit előbbre, 23 óra 57,5 percre állították. Olvasatukban ez arra utal, hogy a világ csupán 2,5 percre van az ember okozta végzetes éjféltől, a civilizáció pusztulásától. Ennél rosszabbul csak a hidrogénbomba 1952-es „bemutatkozásakor” állt a különös időjelző, akkor 23 óra 58 percet mutatott.
Hawking úgy véli: az emberiség túléléséhez sürgősen új bolygó után kellene nézni. Szerinte a Mars és a Hold lehetne a menekülés két legfontosabb helyszíne, ezért mielőbbi betelepítésüket javasolja.
Mások is felvetették már, hogy az emberiség a jövőben idegen égitest(ek)en rendezkedjen be, mert a földi civilizáció előbb-utóbb végveszélybe kerül. Első lépésben ők is a Mars és a Hold meghódítását javasolják. Ehhez a technológiai fejlettség ugyanis már-már adva van, s viszonylag közel vannak hozzánk.
Néhány élelmes üzletember már színre is lépett. Elon Musk, a SpaceX amerikai űrkutatási cég és az elektromos autókat gyártó Tesla Motors vezérigazgatója egy vállalkozást indított, amelynek fő célja a Mars-kolónia megalapítása. A szomszédos bolygóra személy- és teherszállításra alkalmas űrhajóval utaztatná az embereket. A jármű tervét tavaly mutatta be. Abban bízik, hogy az ő rakétája három hónap alatt eléri a Földtől 225 millió kilométerre található Marsot.
A SpaceX első marsi küldetését jövőre tervezik. Az útnak a Red Dragon űrkapszula vágna neki (emberek nélkül), hogy tesztelje a nem éppen könnyű bejutást a bolygó felszínére.
Az emberek első csoportja csak 2024-ben indulna útnak. Musk azonban túlélést nem, legfeljebb hihetetlen kalandot tud nekik ígérni. Úgy számol, hogy a földi telepesek 40–100 éven belül áraszthatják el a Marsot.
Hawking már 2008-ban azt javasolta, hogy az ember előbb a Holdon alakítson ki telepeket, s onnan vegye birtokba a Marsot, illetve induljon távolabbi felderítő utakra.
Ha a Naprendszeren belül maradunk, nem sok választásunk marad, szinte csak a Mars, amely azonban az ember szempontjából rendkívül barátságtalan hely.
Egy kutatócsoport tervet készített, amellyel a szomszédos bolygó egy része állítólag a Földhöz hasonlóvá (földszerűvé) alakítható. Ehhez azonban a Marsnak kellene irányítani (műhold segítségével) egy aszteroidát, s a 2036-ra tervezett becsapódás után máris nagyobb lendületet vehetne a bolygó felderítése, benépesítése.
A NASA amerikai űrkutatási hivatal ennél valamivel előbb szeretne embereket odajuttatni. A 2019-ben induló ötlépcsős programja azzal számol, hogy 2033-ban érhetik el az első űrhajósok a Marsot. Első lépcsőként azonban egy Hold körüli űrbázist kell kialakítani, amihez a technológiai eszközök és a szaktudás már rendelkezésre áll, de a pénz még nem.
A Mars-utazás időpontja tehát elsősorban attól függ, hogy mennyit szánnak a programra. Az Egyesült Államok jelenlegi költségvetése nem sok jóval kecsegtet, de hát Kína ambíciói sem lebecsülendőek. Peking ugyanis egyre többet fordít űrkutatásra.
A szakértők egy része túl optimistának tartja ezeket a programokat. Kétlik, hogy ilyen gyorsan megvalósíthatóak. Persze nem mindenki ért velük egyet.
Közéjük tartozik Donald Trump is. Az amerikai elnök inkább bizakodó. Azt sem bánná, ha már a hivatali ideje alatt (vagyis 2021-ig) ember lépne a Marsra.
Merész gondolat, már csak azért is, mivel márciusban épp ő írta alá azt a programot, amely a 2030-as évekre tervezi a Marsra szállást.
