Zajos tüntetések közepette kezdték meg Athénban a legújabb reformprogram eddig elért eredményeinek felülvizsgálatát. Az évek óta válsággal bajlódó Görögország tavaly nyáron ismét nemzetközi segítséget kért és kapott, amiért cserébe további megszorításokat és népszerűtlen intézkedéseket kell végrehajtania.
Ezek közé tartozik a drágulásokat is gerjesztő adóemelés, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése és a költségvetési egyensúly megteremtése. Az állami vagyon egy részének privatizálása (szigorú uniós felügyelet mellett) szintén követelmény. Athén összesen 86 milliárd euróhoz juthat, amelyet részletekben folyósítanak számára, ha betartja a szabályokat. A fő cél az államcsőd megakadályozása, a gazdaság felélénkítése és a stabilitás megteremtése.
A hitelezők, vagyis az EU és a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége azért utazott Athénba, hogy ellenőrizze, vajon teljesítette-e az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány az első hat hónapra vállalt kötelezettségeit. A felülvizsgálat alaposnak ígérkezik, hiszen legalább egy hétig, de az is lehet, hogy sokkal tovább tart.
Az utóbbi években a görögöknek már jócskán kijutott a megszorításokból, s emiatt nem kérnek újakat. Elégedetlenségüket az utóbbi napokban tüntetéseken fejezik ki. A szakszervezetek pedig február 4-ére általános sztrájkot hirdettek.
A gazdák nemrég utakat zártak le. Attól félnek, hogy a tavaly felvett – immár harmadik – mentőhitel fejében vállalt megszorító intézkedések tönkreteszik őket. A jövedelemadójuk máris megduplázódott, a társadalombiztosítási járulékuk összege pedig megnégyszereződött. Ennek következtében éves bevételeik több mint háromnegyede kerül az állam zsebébe.
A kikötői alkalmazottak és a hajósok is többször szüneteltették már a munkát az év eleje óta, a nyugdíjasok meg az utcára vonultak. Azt nehezményezik, hogy a reform keretében ismét csökkentik a juttatásukat, amelyből az elmúlt években már tizenkétszer csippentett le a kormány. A hitelezők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a görög nyugdíjrendszer még mindig a legköltségesebb az EU-ban, és nagymértékben hozzájárul az ország eladósodottságához.
Néhol összecsapások robbantak ki az elégedetlenkedő tüntetők és rendőrök között. A minap Szalonikiben feldühödött termelők az irodájába üldözték Evangelosz Aposztolou mezőgazdasági minisztert, akit a biztonságiaknak kellett kimenekíteniük.
A zavargások súlyosan megtépázták a radikális baloldali kormánypárt, a Sziriza hírnevét. A felmérések szerint a népszerűségi lista élén a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép Új Demokrácia áll, néhány százalékkal megelőzve a miniszterelnök pártját.
Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a görög politikába ismét visszatért a bizonytalanság. A kormány parlamenti többsége jelentősen lecsökkent: a Szirizának és koalíciós szövetségesének, radikális jobboldali Független Görögök pártjának csupán három mandátum az előnye a többiekkel szemben. Sokan attól tartanak, hogy ez veszélybe sodorhatja a reformok támogatottságát.
