Kellemetlen jogi eljárásokból is győztesen kell kikerülnie Nicolas Sarkozynek, ha ismét esélyes jelöltként akar pályázni az államfői tisztségre. Az exelnök mindenestre már jelezte: indulna a jövőre esedékes választáson.
Addig azonban nem csak a törvény előtt kell tisztáznia magát, hanem saját pártjában, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak (LR) táborában is bizonyítania kell. Nem lesz könnyű dolga, az LR ugyanis az igazságszolgáltatás segítségét kéri a volt államfő egyik gyanús manőverének tisztázásához. A párt szeretné kideríteni, mire fordította Sarkozy a 2012-es elnökválasztási kampányára szánt pénzösszegeket. A 2007 és 2012 között Franciaországot vezető politikus ugyanis az újraválasztás reményében többet költött a megengedettnél. (Igyekezete hiábavaló volt: elbukott, s a székét át kellett engednie François Hollande-nak.).
Már akkor felmerült a túlszámlázás gyanúja, de a vizsgálat csak 2014 tavaszán kezdődött meg. A rendőrség szerint 2012-ben eurómilliókat próbáltak meg „eltüntetni” Sarkozy kampányszámláiról.
Időközben 13 személy ellen vádat emeltek. Az érintettek beismerték a hamis számlázást, de nem tettek terhelő vallomást Sarkozyre, aki az elnöki hatalom átadása után visszavonult. A túlköltekezést pedig áthárította a nagygyűléseit szervező kommunikációs cégre, a Bygmalionra és pártja akkori vezetőjére, Jean-François Copéra.
Bár a vádlottak egyike sem vallott ellene, Sarkozyt már kétszer hallgatták ki az ügyben; legutóbb a héten faggatta hosszasan az ügyészség. Ezúttal arra a sorsra jutott, mint Copé: nem lett belőle vádlott, csak – a feltételezett hamisítás, csalás és hivatali visszaélés miatt – „jogi képviselővel rendelkező tanú”. Ez azt jelenti, hogy sem nem gyanúsított, sem nem tanú, hanem a kettő közötti státusba került.
Sarkozy 2014-ben tért vissza a politikába, hogy jelöltethesse magát az elnökválasztásra. Tervét azonban a hamis számlák miatt indított vizsgálat mellett további ügyészségi eljárások is veszélyeztethetik. Politikai pályafutását ugyanis egyéb kellemetlen ügyek árnyékolják be, amelyek mind visszaüthetnek. Sokan még (a jobboldalon is) mindig hitelt adnak annak a hírnek, mely szerint Moammer Kadhafi néhai líbiai diktátor ötmillió euróval támogatta a 2007-es elnökválasztási kampányát. Mások pedig tudni vélik, hogy kedvenc futballcsapatát, a Paris Saint-Germaint átjátszotta Katar dúsgazdag emírjének. Lehet, hogy ezeket az ügyeket az igazságszolgáltatás is előveszi.
A politikai porondon szintén fel kell készülnie kellemetlenségekre. Először is (az idén novemberben) elnökjelölté kell magát választatni. Eddig ilyen előzetes vetélkedés nem volt a pártjában, amelyben már heten jelezték a részvételt a megmérettetésen, de számuk szaporodhat.
A riválisok nyilatkozatai vészjóslóak: mindannyian Sarkozy ellen ágálnak. Párton belüli egyik ellenfele, a korábban általa befeketített Copé, pedig épp a héten közölte: indulna a jobboldal elnökjelölti előválasztásán. Róla köztudott, hogy ki nem állja Sarkozyt, s alighanem mindenütt igyekszik majd keresztbe tenni neki.
