A múlt hétvégén rendezték meg Dunaszerdahelyen a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának idei tanácskozását, amelyen a határon túli magyar médiumok aktuális helyzetének a taglalásán kívül a résztvevők megismerkedhettek a felvidéki médiaszíntér legfontosabb szereplőivel is.
Ezek közül összeállításunkat a tanácskozás házigazdájával, a Szabad Újság (www.szabadujsag.com) bemutatásával kezdjük, amely a Szabad Földműves című hetilap utódjaként jelenik meg a rendszerváltás óta.
A kezdetekben napilapként jelent meg, de szűk két év múlva visszatért a heti 52, majd pedig 68 oldalon történő megjelenéshez. A jelenleg a Varga Kiadó égisze alatt kiadott, konzervatív, nemzeti eszmeiséget magára vállaló hetilap egyik fő erénye, hogy foglalkozik a magyarok által lakott régiók közéletével, történéseivel és lakosaival is. A hetilap egyébként az idén ünnepli megjelenésének 20. évfordulóját, s komoly változások várhatóak a megjelenésében. Varga Péter, a hetilap tulajdonosa ugyanis a közeljövőben a heti egyszeri megjelenés helyett hármat tervez, úgy, hogy az újság, hetente két alkalommal hírlap, egyszer pedig monotematikus jellegű magazin formájában kerülne az olvasók kezébe, amely az elképzelések szerint minden számában más-más témát dolgozna fel.
Az úgyszintén a Varga Kiadó által kiadott Csallóköz úgyszintén egyike a legidősebb felvidéki hetilapoknak, mivel már 53 éve jut el az olvasókhoz. A nyomdából legtöbb esetben 4500 példányban kikerülő újság a Pozsonytól Komáromig terjedő régió településeinek az életét mutatja be egy-egy számában, s lényegében a példányszámuk is attól függ, hogy az éppen aktuális önkormányzat éppen mennyit rendel meg a lakosságuk számára, ezért érthetően nagy hangsúlyt fektetnek az önkormányzatokkal történő együttműködésre. A hetilap jellegzetességei közé tartozik az is, hogy néhány oldalon szlovák nyelvű szövegeket is tartalmaz. Szlovákia egyetlenegy napilapja, az Új Szó, 25 ezres példányban jelenik meg, így ennek köszönhetően a Kárpát-medencében élő magyarság legnagyobb napilapjának is tekinthető. Az újságot a fele-fele arányban osztrák, illetve szlovák kézben lévő Petit Press magánkiadó adja ki, aminek köszönhetően önfenntartók. Egyébként a Petit Press adja ki az Sme, szlovák nyelvű napilapot, illetve hozzájuk tartozik az ujszo.com és az sme.sk internetes mutációk is.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvencióján egyfajta kakkuktojásként bemutatkozott a nem közszolgálati jellegű Új Nő folyóirat is, amely családi magazinként jelenik meg, rendkívül igényes kivitelezésben.
A szlovákiai online magyar médiumok közül a Felvidék.ma és a Hírek.sk portálokkal ismerkedhettek meg a tanácskozás résztvevői. A Felvidék.ma 2006-ban első szlovákiai magyar hírportálként startolt. A nemzeti, konzervatív szellemiségű portál kizárólag a régió híreiről tájékoztatja olvasótáborát. A Hírek.sk. internetes portált pedig egyébként televíziósok működtetik, s az MTVA-nak köszönhetően kiépült a felvidéki tudósítóhálózatuk is. Czibula Csabának, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége elnökének köszönhetően a jelenlévők a szlovákiai magyar elektronikus média cseppet sem rózsás helyzetére is betekintést nyerhettek. A nyelvtörvény és a médiatörvény értelmében ugyanis nincs lehetőség önálló magyar televízió beindítására, ugyanakkor a közszolgálati televízióban az ország összlakosságának 10 százalékát kitevő szlovákiai magyarságnak nem teljesen 1 százaléknyi műsoridőt szolgáltat napi 7 percnyi hírblokk, 25 perces magazin és egy félórás beszélgetőműsor formájában. A televízióval szemben a Pátria Rádió valamelyest jobb helyzetben van, mivel napi 12 órás műsoridőt sugároz magyar nyelven.
A tanácskozás résztvevői Czibulának köszönhetően megismerkedhettek a szlovák médiatörvény fonákságaival is, amely ellen az Európai Bizottság is felemelte a szavát, ugyanis a törvény jelenlegi formája hátrányosan érinti az országban élő kisebbségek nyelvén tájékoztató médiumokat. A televíziós szakember szerint egyébként nem azzal van a legnagyobb gond, hogy a műsorokat kötelező mindkét nyelven elérhetővé tenni, hanem azt szeretnék, hogy az állam erre anyagi keretet is biztosítson, ha már feltételként elrendelte a feliratozást. A törvénymódosítás egyébként jelen pillanatban a szlovák parlament terítékén várakozik arra, hogy megvitassák. A tanácskozáson Molnár Judit, a Szabad Újság főszerkesztője elmondta, hogy a szlovákiai magyar sajtó nemcsak az anyagi források hiánya miatt van nagyon áldatlan helyzetben, hanem az igénytelenség elterjedése miatt is, ezenkívül szerinte komoly gondot jelent a belső konkurencia hiánya is. A nemzeti, konzervatív értékrendet képviselő hetilapok képtelenek a monopolhelyzetet élvező és a vegyes párthoz (Híd) közelebb álló napilaphoz képest, amely a reklámpiacon is sokkal jobb helyzetben van, mint a megemlített hetilapok. Az országos magyar hetilapok nehéz helyzetét az is tetézi, hogy az országban élő magyar vállalkozók szívesebben reklámozzák magukat a regionális sajtótermékekben. A főszerkesztő kitért az újságíró-képzés hiányára is, amely rányomja a bélyegét a nyomtatott média színvonalára, és felvetette azt is, hogy a szlovákiai magyar újságíróknak nincs saját érdekvédelmi tömörülésük sem, a szlovák szakszervezet pedig nem tud kellőképpen reagálni a kisebbségben élő, így a magyar újságírók sajátos ügyes-bajos dolgaira sem.
