Görög végjáték az államcsőddel

Kedden éjfélkor lejárt a Görögország életben tartását segítő külföldi hitelprogram, amelynek az utolsó részletét azért nem utalták át Athénnak, mert nem sikerült megegyezni a pénzért cserébe kért reformokról (megszorításokról). Görögországnak szintén június 30-án kellett törlesztenie 1,6 milliárd euró hiteltartozást a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), de egy kormányilletékes már jó előre közölte: nem fizetnek (nincs miből). Ez viszont államcsődöt jelent. Mindenki azt találgatja, mi lesz az ország további sorsa, kiesik-e az EU-ból, orosz befolyás alá kerül-e, bukik-e a kormány…

Lejárt a Görögországnak jóváhagyott nemzetközi mentőprogram, amelynek segítségével a hitelezők, vagyis az EU és az IMF, életben tartották az államot. Bár a hitel utolsó részlete, 7,2 milliárd euró még a hitelezők kezében van, folyósításának feltételeiről – a Görögországnak előírt újabb megszorításokkal járó reformokról – azonban nem tudtak megegyezni. Pénz híján viszont Athén képtelen törleszteni külföldi hiteleit, ami lényegében államcsődöt jelent. Görögországnak éppen tegnap kellett volna 1,6 milliárd eurót visszafizetnie az IMF-nek, de már előre jelezte, hogy ezt nem tudja teljesíteni.

Hivatalosan akkor lehet államcsődről beszélni, ha harminc nap múlva az IMF erről kiad egy nyilatkozatot. Ha időközben a görögök törlesztenék az adósságukat, akkor más helyzet állna elő.

A harminc nap alatt pedig akár meglepetés is történhet. Például a vasárnapi referendumon, amelyen a nemzetközi hitel utolsó részletének folyósításáért cserébe szabott feltételekről szavaznak a görögök.

Ha a többség elfogadja a hitelezők (további megszorításokat tartalmazó) követeléseit, az igazi meglepetés lesz. Egy ilyen eredmény pedig biztosan a kormány bukásához vezet.

Bár a görögök elutasítják az új „nadrágszíjmeghúzást”, Európában már sokan azt találgatják, hogy bukik-e az athéni kormány. Még többen vannak talán azok, akik azt latolgatják, hogy a súlyos válságba sodródott Görögország kiesik-e az euróövezetből.

A TURISTÁK NYUGODTAN NYARALHATNAK

Több jel utal arra, hogy az ország a legrosszabbra is készül. Az Alekszisz Ciprasz radikális baloldali miniszterelnök vezette kormány hétfőtől szigorú pénzfelvételi korlátozást vezetett be az országban, 60 euróban limitálva a helyi kibocsátású bankkártyával ATM automatából naponta felvehető összeget. Ezenkívül hat munkanapra bezáratta a bankokat és az értéktőzsdét, valamint megtiltotta a valuta átutalásokat más országokba.

A külföldi turistákra nem vonatkozik a tiltás, hisz ők nem görög bankkártyákat használnak. Így akkora összeget vehetnek fel a pénzkiadó automatákból, amekkorát akarnak. Mindenki azt tanácsolja azonban a Görögországba utazóknak, hogy vigyenek magukkal elegendő készpénzt.

A zárlat ellenére ma ezer bankfiók kinyit, hogy a nyugdíjasok, akik közül soknak nincs bankkártyája, pénzt vehessenek fel. Az érintettek azonban fejenként legfeljebb 120 eurót kaphatnak.

ATHÉNBAN TÜNTETNEK

Pánik nincs az országban, de a helybeliek egyre idegesebbek. A minden eddiginél nagyobb bizonytalanság megviseli a lakosságot, amely már nagyon belefáradt az elmúlt évek gazdasági hanyatlásába és az életszínvonalat alaposan megtépázó sorozatos megszorításokba.

Tüntetésre azért még futja az erejükből. A parlament előtt több ezres tömegek váltogatják egymást: hétfőn a megszorítások ellenzői, illetve a kormány támogatói gyűltek össze, tegnap már az ellentábor tartott demonstrációt.

Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy önmagában sem az államcsőd, sem a tőkekorlátozás nem ok az eurózóna elhagyására, vagyis a Grexitre. Ez azonban keserű vigasz, hiszen a súlyos válsággal küszködő és a túlélésért harcoló Görögország már nagyon meglódult lefelé a lejtőn.

Az EU és partnerei közben azon fáradoznak, hogy véget vessenek a végzetesnek tűnő száguldásnak. Brüsszel az utolsó utáni pillanatban (hétfő éjjel) mentőövet dobott Athénnak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalások folytatását ajánlotta, a korábbi uniós feltételek apróbb módosításával, és Athén engedékenyebb hozzáállásával. Kilátásba helyezte továbbá a hitelek futamidejének meghosszabbítását, a kamatok csökkentését és az eurózónás hitelek kamataira vonatkozó fizetési moratórium meghosszabbítását.

KÍNA IS TÁRGYALÁST SÜRGET

Az EU vezetői közben arra is figyelmeztettek: a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelentené, hogy Görögország elhagyja az eurózónát.

A Ciprasz-kabinetnek tegnap kellett volna elfogadnia a javaslatot, hogy ma folytathassák az egyezkedést. Athén állítólag elutasította az EU-indítványt, amely azt is szorgalmazta, hogy a görög kormányfő a vasárnapi népszavazás előtt a hitelezők ajánlata mellett (vagyis a saját álláspontja ellen) kampányoljon.

Sőt, Ciprasz meglebegtette (kormánya) lemondását, ha a görögök a referendumon az EU–IMF-páros oldalára állnak, vagyis – a kormányzati elutasítás ellenére, de a túlélést jelentő hitelért cserébe – támogatják az újabb megszorításokat. Ha azonban elutasítják az EU és az IMF követeléseit, a kormányfő újrakezdené a tárgyalásokat a hitelezőkkel.

Ciprasz optimista, s úgy véli: a hazáját nem rúgják ki az eurózónából, mert ennek a költségei hatalmasak lennének. A társállamok többsége közben abban reménykedik, hogy a referendumon Cipraszék vesztenek, s utána gyorsan lemondanak.

A görög kormányfőt hétfő óta több vezető politikus is arra kérte, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. François Hollande francia államfő telefonon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel a görög helyzetről (nemrég ugyanígy tett Angela Merkel német kancellár is), és állítólag egyetértettek: újra kell kezdeni a párbeszédet, meg kell egyezni. Brüsszelben és Washingtonban elsősorban attól tartanak, hogy óriási gondjai miatt Görögország hátat fordít az EU-nak, és Oroszországhoz pártol, azaz Moszkva teljes befolyása alá kerül.

Kína szintén azt akarja, hogy Görögország maradjon az EU-ban és az euróövezetben. Ezt Li Ko-csiang miniszterelnök üzente Athénnak, miután Brüsszelben tárgyalt Junckerrel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. A nemzetközi hitelezőknek pedig azt üzente: sürgősen állapodjanak meg Athénnal a görög adósságválság kezeléséről.