Új államfőt köszönt a hét végén Lengyelország, a májusban megválasztott Andrzej Duda személyében. Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként nyert, de azóta már – az alkotmánynak megfelelően – kénytelen volt lemondani a párttagságáról. Cserébe a 43 éves politikus augusztus 8-án (ötéves megbízatással) átveheti az elnöki tisztséget Bronisław Komorowskitól.
A távozó elnöknek már csak annyi dolga maradt, hogy október 25-ére bejelentse a parlamenti választást. Azt is közölte, hogy nem indul a voksoláson, és Lech Walesa hivatali elődjéhez hasonlóan saját alapítványt hoz létre.
Az őszi megmérettetésen alighanem ellenzéki győzelem várható. Legalábbis minden felmérés erre utal. A közvélemény-kutatók ugyanakkor azt vetítik előre, hogy a törvényhozásba mindössze egy választási szövetség, továbbá egy párt, a jelenlegi kormánykoalíció vezető erejét adó Polgári Platform (PO), és a független Pawel Kukiz mozgalma kerülne be, ha a lengyelek most szavaznának.
A győzelemre a radikális jobboldali, euroszkeptikus PiS, a Szolidáris Lengyelország (SP) és az Együtt Lengyelország (PR) alkotta választási koalíció a legesélyesebb. A hárompárti szövetség a voksok 43–47 százalékát is megszerezhetné. A kormányzó PO azonban csak 29-30 százalékot kapna. A májusi elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett énekesről elnevezett Kukiz ’15 mozgalom a szavazók 10 százalékának támogatására számíthat. A színészként, de főként punk- és rockénekesként ismert Kukiznak annak ellenére sikerült a kiváló szereplés, hogy (májusig) csupán vidéki politizálgatással foglalkozott, a kampányban pedig programot sem hirdetett.
A felmérések szerint a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt a többi párt képtelen átlépni. A kormánykoalíció másik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) talán kivétel, de ez korántsem biztos, hiszen épp az öt százalék határán egyensúlyoz.
Az viszont egyértelmű, hogy az elnökválasztás óta az ellenzéki PiS folyamatosan erősödik. Ennek részben egy tavaly kirobbant lehallgatási botrány az oka, amely súlyos belpolitikai problémává terebélyesedett. A történtek miatt az idén júniusban Ewa Kopacz miniszterelnök a kormány átalakítására kényszerült. Menesztette az ügyben érintettek többségét, közöttük három minisztert, három miniszterhelyettest és a titkosszolgálat felügyelőjét.
A nagy zűrzavar mindenestre az ellenzék malmára hajtotta a vizet. A lengyel politikai elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ellenzék még nem érezheti magát nyeregben, egyáltalán nem biztos, hogy nagyarányú győzelmet arat a választáson. Szerintük a választást megelőző közvélemény-kutatások ugyanis megtévesztőek lehetnek.
