Sokan bírálták a nyáron a szerb zöldhatárra tervezett kerítést, amely hivatalosan ideiglenes biztonsági határzár, és a menekültáradattól védi Magyarországot. A mű azóta elkészült, sőt ki is bővítették, és így már a magyar–horvát határt is védi.
A nyár óta seregnyi uniós politikus ostorozta a magyar drótakadályt. Közöttük Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, akinek a felettese, Heinz Fischer államfő, sem tartotta jó ötletnek, hogy az EU-ban kerítéssel rendezzék a menekültproblémát.
Merkel továbbra is ragaszkodik álláspontjához. Faymann azonban megváltoztatta véleményét. Már nem ellenzi a kerítést, de restelli nyilvánosan kimondani a nevét. Ezért a héten hol oldalsó elemekkel ellátott kapunak, hol műszaki biztonsági intézkedésnek nevezte, amikor arról beszélt, hogy a hazájának is jól jönne az ilyen létesítmény az osztrák–szlovén zöldhatár egy-egy szakaszán.
A tervről belügyminisztere árult el részleteket. Johanna Mikl-Leitner szerint a műszaki zárat a határátkelők két oldalára telepítenék, néhány kilométer hosszan. A cél a közbiztonság erősítése, valamint az, hogy a migránsok rendezett és ellenőrzött keretek között lépjenek be Ausztriába.
Ő szintén tagadta, hogy összefüggő kerítésrendszer készülne. Megerősítette viszont, hogy az „építési jellegű intézkedések” bevezetését már tervezik, illetve szakértői csoport vizsgálja a technikai lehetőségeket. Ha a terv megvalósul, az osztrák határvédelmi létesítmény (ógermános–magyaros konyhanyelvi szinonimával: „Keritesch”) lesz az első, amely két schengeni ország között feszül. Szlovénia hasonló lépéssel fenyegetőzik. Ljubljana a Horvátország felé eső határán emelne akadályt, ha a menekültáradat nem hagy alább.
Elképzelhető, hogy Zágráb is követi a példát, ha a szlovének kerítenek. A horvátok a szerbiai határuk mentén húznák ki a szöges- és pengésdrótot, hogy feltartóztassák a migránsokat, illetve a kijelölt átkelőkhöz irányítsák őket. Kolinda Grabar-Kitarović államfő már október közepén felvetette ennek lehetőségét. A múlt héten Zoran Milanović miniszterelnökpedig a kerítést nevezte az egyetlen eszköznek, amellyel Horvátország tehermentesíthető.
Lettország és kormányfője, Laimdota Straujuma is „építéspárti”. A balti állam a Fehéroroszországgal közös határa több szakaszán létesítene műszaki zárat, hogy útját állja az illegális bevándorlóknak.
Az uniós tagországok egy része tehát hajlik az egyéb megoldások felé. Akad azonban néhány ország, amely már alkalmazza a közelmúltban még hevesen támadott módszert.
A bolgárok és a görögök például évek óta kerítéssel védik a Törökország felé eső határuk egy részét. Spanyolország szintén bízik a marokkói exklávéit, a Földközi-tenger partján fekvő Ceuta és Melilla városokat, oltalmazó kerítésrendszerben, amellyel az Afrikából érkező – és az EU-ba vágyó – tömegeket igyekszik feltartóztatni.
Szakértők közben arra figyelmeztetnek, hogy ha közös és hatékony uniós megoldás híján elterjed az új „divat”, Európában hamarosan több drótakadály díszeleg a határokon, mint a hidegháború idején.
