Talán még a híres Baba Vanga jósnő sem sejtette, hogy szülőföldje, Macedónia a XX. század végén önálló állammá alakul, majd röviddel utána Görögországgal névvitába keveredik, amelynek a végét már maga sem éri meg. Pedig így történt.
A függetlenség kikiáltását, és Macedónia 1991-es békés kiválását Jugoszláviából még megérte az 1911-ben született, később Bulgáriába került vak asszony, akit beteljesült jóslatainak sokasága miatt kortársai csak a Balkáni Nostradamusként emlegettek.
A Görögország kezdeményezte vita Macedóniával azonban elnyúlt, a fejleményeket Baba Vanga már csak a túlvilágról figyelheti, 1996-ban ugyanis Szófiában elhunyt. Athén kezdettől fogva ellenzi, hogy Macedónia az azonos nevű görög tartomány nevét használja. Emiatt 2008-ban megvétózta a kétmillió lakosú ország felvételét a NATO-ba, Macedónia közeledését az EU-hoz szintén akadályozza.
Athéni nyomásra Szkopje húsz éve már megváltoztatta nemzeti zászlaját és címerét, de a kifogásolt államnevet nem módosította. Az ENSZ átmeneti megoldásként 1993-ban úgy döntött, hogy a perpatvar befejezéséig az ország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lesz a világszervezet tagja.
A hét derekán már úgy tűnt, Szkopje megelégelte a 24 éve tartó patthelyzetet és parttalan vitákat. Nikola Gruevszki kormányfő a Guardianban jelezte: kész megvitatni az országnév megváltoztatásának lehetőségét. A brit lapnak (állítólag) azt mondta, a megoldás érdekében mielőbb hajlandóak párbeszédet kezdeni Athénnal. Megegyezés esetén azonban a kormány referendumot írna ki, hogy a lakosság döntse el, elfogadható-e az ország új neve, vagy sem.
A macedón külügyminiszter szintén derűlátó. Nikola Poposzki a tegnap kezdett athéni látogatása előtt a Kathimerini görög lapnak kijelentette: a probléma rendezésének „feltételei minden eddiginél jobbak”.
A kedélyeket időközben Grueszki már le is hűtötte. Röviddel a Guardian-írás megjelenése után cáfolta, hogy ezt nyilatkozta volna. Szerinte a neki tulajdonított vélemény valójában a mondanivalójának újságírói kommentálása. A történteket pedig olyan provokációnak tartja, amelyekből már eddig is volt épp elég, és még – mint írásos cáfolatában hangsúlyozza – ezután is lesz. Közölte: sokan vannak azok, akik rossz szemmel nézik a görög–macedón névvita megoldására irányuló tárgyalásokat. Úgy véli, a hivatalos nyilatkozatok félreértelmezése is nekik állhat érdekükben, esetleg azoknak, akiknek ez a programja.
Amióta megalakult a macedónok független állama, már rengeteg nehézséggel találta magát szembe. Sőt, helyzete azóta eléggé bizonytalan. A görögök csak az állam nevét vitatják, a bolgárok viszont a nyelvét és a történelmét is megkérdőjelezik. Az albánok viszont területi egységét vonják kétségbe, mások pedig gyakran csak szerb délvidékként emlegetik az egész országot.
