Boldogok lehetnének Belgium polgárai, hiszen a legújabb statisztikák szerint a leggazdagabbak az Európai Unióban. Az ingatlanvagyont és a befektetéseket is beszámítva, egy belga háztartásra átlagban 450 ezer euró jut. Sokkal több, mint a szomszédos Hollandiában, ahol ez az összeg „csak” 357 ezer euró.
A jólét ellenére mégis komoly elégedetlenség tapasztalható az országban. A magukat szorgalmasnak és igyekvőnek tartó flamandok továbbra is ujjal mutogatnak az általuk lustának bélyegzett vallonokra. A brüsszeliek meg hol egyikre, hol a másikra néznek ferde szemmel, miközben igyekeznek elkerülni a – főként nem fehér „belgák” lakta – gyanús kerületeket.
A flamand–vallon szembenállás miatt többször került szóba az utóbbi évtizedekben Belgium felbomlása, kettészakadása. Az utóbbi években azonban alig lehetett hallani a válást sürgetők hangját. A mióta a 2010-es választást követő másfél éves (!) kormányalakítási huzavona véget ért (2011 végén), viszonylagos nyugalom honolt az ország déli részében elterülő, francia ajkú Vallóniában és a hollandul beszélő, északi Flandriában.
A csend most megtört, a flamand szeparatisták ismét mozgolódnak. Annak ellenére, hogy a regionális parlament és kormány (ahogyan Vallóniában is) széles jogkörökkel van felruházva.
A magas fokú közigazgatási és nyelvi autonómiával rendelkező Flandriában a helyiek ismét unják a közösködést a vallonokkal. Az ország területének egyharmadát elfoglaló, de a belga gazdaság éves teljesítményének hatvan százalékát adó Flandriában a nacionalisták egyre inkább nehezményezik, hogy a térségből továbbra is legalább évi 15 milliárd euró áramlik át a szegényebb Vallóniába.
A szeparatisták jelenlegi zúgolódása ellenére az ország szétesésének veszélye még nem akkora, mint Spanyolországban, ahol a katalán függetlenségpártiak folyamatosan az elszakadásra törekszenek. A már-már kórosan követelőző katalánok mindenestre megfertőzték a flamandokat, akik úgy vélik, nekik is határozottabb lépéseket kell tenniük a függetlenség felé.
Flandria nacionalistáit ezúttal inkább mégis az tüzelhette fel, hogy a novemberi párizsi terrortámadások szálai Brüsszelbe vezetnek. Ezt elfogadhatatlannak tartják, ahogyan az iszlamista fanatikusok fenyegetőzései miatt tapasztalható feszültséget is. Azt állítják, hogy külön államként sokkal eredményesebben kezelnék a helyzetet.
Európában sokfelé nem értik, hogy egy ilyen gazdag országban miért kerül időnként napirendre a válás, miért nem fér meg egymással a két népcsoport, és miért olyan mélyek az ellentétek közöttük. Politikai elemzők szerint a szétszakadástól egyelőre nem kell tartani. Azt viszont nem tudni, meddig tart a legújabb függetlenségi láz.
Alighanem egy idő múlva lecsillapodik. Az egyik ismert nemzetközi hitelminősítő intézet (Standard & Poor’s) azonban a napokban nyugtalanító előrejelzést közölt. Eszerint az ország kettéválásának esélye 2020 után jelentősen megnő.
